2020.10.06. 20:00
Válás – Ha sikerül elérni, hogy az érzelmi vihar csillapodjon, racionális megoldás születhet
Válási statisztikák több mint 100 éve léteznek. Ezek tanúsága szerint 1987 volt a mélypont: közel 30 ezren váltak el. 2018-ban ugyanez a szám 16 500 volt. Ám a szakember úgy látja, még mindig nem tudunk válni. És itt most elsősorban a problémamegoldó viselkedésre és a lelki következményekre gondoljanak. Főként innen közelítette meg a témát Séllei Györgyi szexológus, tanácsadó.
Jól válni nemcsak a gyerekek, de magunk miatt is fontos
Fotó: shutterstock
A Barátság Moziban újraindult a Csajos est sorozat, amelyen első alkalommal rögtön egy igen forró és sokakat érintő téma került terítékre Válni tudni kell címmel. Az előadó azzal kezdte, a válás szinte minden esetben negatív élmény, olyan feszültségekkel teli folyamat, amely sokszor egyet jelent a szennyes kiteregetésével. Okosan válni – és itt nem az anyagiakról, a másik kifosztásáról van szó – csak nagyon kevesen tudnak.
Viszonylag új jelenség
A válás viszonylag új jelenség, hiszen a régi világban nem volt elfogadott, és még nagyjából 50 évvel ezelőtt is ferde szemmel néztek arra a nőre, aki elvált. Válási statisztikát csak 1897-től vezetnek. Az 1940-es évekig az elváltak száma nagyjából 1 ezrelék volt, azaz ezer házasságból egy végződött válással. A 2000-es évek elejére 24 százalékra kúszott az arány, igaz ugyan, hogy a szám csalóka, mivel kevesebb házasságot is kötöttek, az élettársi kapcsolatok felszámolása pedig nem minden esetben kerül a bíróság elé. Elgondolkodtató statisztikai adat az is, hogy ma a fogamzóképes nők 30 százaléka hajadon.
A válás mára elfogadottá, sőt természetessé vált. A házasság helyrehozása helyett sokkal egyszerűbb elválni. „Minek maradsz egy rossz kapcsolatban?” – hangzik el sokszor a kérdés. Tény, hogy a válások kisebb része akkor következik be, amikor a gyerekek 0–6 éves korúak, jóval nagyobb része pedig akkor bomlik fel, amikor a gyerekek kamaszok.
Nem jogi kategória
Mi történik váláskor? A férfiak területfoglalók, a nők benépesítők, állapította meg az előadó. Amikor két ember összeházasodik, új bioszférát – életteret – hoznak létre, amiből váláskor kiszakadnak, így elvesztik egy részüket is. A válás kemény érzelmi feszültséget szül, és a helyzet még inkább és gyorsan elmérgesedhet az ügyvédek által, akik kizárólag jogi kategóriákban gondolkoznak, pl. gyerektartás, láthatás, vagyonmegosztás. Csakhogy az érzelmi feszültség nem oldható fel jogi keretek között. A kialakult háborús helyzet pedig senkit sem kímél, következményei nemcsak a válófélben lévőket érintik, de a gyerekeket, a nagyszülőket, sokszor még a barátokat is. Séllei Györgyi szerint váláskor derül ki sokszor az is, hogy a házasságban nem voltak lefektetve az együttélés szabályai, közöttük az egyik legfontosabb, a család közös gazdasági működtetésének mikéntje sem.
A mediátor segít
Van-e jó válás? Hogy éljük túl ennek az időszaknak az érzelmi hullámzását? Hogy rakjuk össze magunkat ismét lelkileg? Ezek olyan kérdések, amikről ritkán beszélünk. Iskolában és máshol sem tanítják, hogy kell egy válást végigcsinálni, és mintánk sincs, mert – ahogy már említettük – a válás viszonylag fiatal műfaj. Három lehetséges út van: ügyvéd segítségével peres úton, mediátor felkérésével vagy külső segítség nélkül.
A mediátor azért lehet jó megoldás, mert a közvetítő szűri a hallottakat és közben igyekszik felmérni a felek lelkiállapotát is. A cél, hogy közös nevezőre hozza őket, miközben figyelembe veszi az igényeiket. Az érzelmek, fájdalmak ebben a szituációban kimondhatók. A mediátor sosem ítélkezik és nem ad „ötleteket” sem. Ha sikerül elérnie, hogy az érzelmi feszültség csillapodjon a két fél között, jó esély van arra, hogy racionális megoldás születik.
Néhány jó tanács
Tartsuk szem előtt, minden kijelentésünk a béke vagy a háború irányába tolja a válás folyamatát, ezért gondoljuk meg, mit és hogyan mondunk! Ne vetkőzzünk ki magunkból! Ha kiabálni kezdünk, az legyen számunkra egy jel: túlmentünk egy határon, vissza kell fogni magunkat! Kiélezett helyzetben mindenki érzékeny, ám nem kell hisztizni, kígyót-békát kiabálni a másikra, viszont érdemes megtanulni, hogyan tudjuk a saját érdekeinket konstruktívan képviselni. A megállapodásokat szigorúan be kell tartani – többet lehet adni, de kevesebbet soha!
Ne maradjunk egyedül az érzelmeinkkel a válás során, és ne is ragadjunk bele a rossz érzelmi helyzetbe! Igyekezzünk minél előbb regenerálódni, tovább lépni, és ha kell, kérjük ehhez szakember segítségét! Azt viszont vegyük tudomásul, hogy az „ex” válás után is az életünk része marad bizonyos értelemben – pláne, ha közös gyerekek vannak – sőt sok esetben gyakrabban van szükség együttműködésre, mint a válás előtt.
A válás komoly önismereti lecke, amit nemcsak és kifejezetten a gyerekek miatt kell jól csinálni, de magunk miatt is, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen nők/férfiak leszünk a válás után.