Figyeljünk oda! – Ahhoz, hogy a kerékpáros túra élmény és ne rémálom legyen

– A 70 százalék talán túlzás, de az 50 százalékos növekedési arányt az eladások tekintetében reálisnak tartom. Való igaz, hogy nagy divat lett a bringázás – reagált az első felvetésre Németh Zoltán, a Bringa Bt. ügyvezetője, aki korábban magyar bajnok, válogatott kerékpárversenyző és edző is volt. – Kerékpározni persze bárki kerékpározhat, aki fel tud ülni a gépre és meg tud tanulni biciklizni, de hosszabb távot megtenni megfelelő felkészülés nélkül felelőtlenség – tette aztán hozzá.

Mit értünk ezalatt pontosan? Készülni fejben és fizikálisan is kell, no meg az eszköz tekintetében is

A megfelelő kerékpár beszerzése – erről korábban írtunk már az Életmódiban –, illetve annak karbantartása alapvető. Amikor az ember tavasszal előveszi a biciklit, érdemes elvinni és átnézetni, hogy minden rendben van-e vele. Egy hosszabb túra előtt pláne meg kell ezt tenni! – Rá kell szánni az időt és a kerékpárral nem „tűzoltásként” berohanni a szervizbe, hogy „csak” ezt-meg-azt nézzenek meg rajta. Aki így tesz, a saját testi épségét kockáztatja. A kerékpár közlekedési eszköz, aminek tökéletesen kell működnie, a kerékpározás öröméhez pedig nagyban hozzájárul a tökéletesen felkészített bicikli is – hangsúlyozta Németh Zoltán.

Magához a tekeréshez kell egyfajta álló- és ülőképesség is. Az állóképesség egyértelműen a fizikai felkészültséget takarja. Nyilván nem árt, ha valaki a fotelből nem mindjárt egy hosszabb távú túrára indul. A kerékpározás akkor élmény, ha megvan hozzá a kellő fizikai állapot is, különben szenvedéssé válhat egy túra. Nem kell azonban túl komoly előkészületeket tenni, az is megfelelő, ha az ember rendszeresen kocog, gyalogol vagy bármilyen más mozgást végez.

Az ülőképesség ebben a sportban talán még az állóképességnél is fontosabb

Ez pedig nemcsak a nyereg formájától függ, hanem a kerékpáros ülőpozíciójától, illetve attól, hogy a bicikli a kerékpárosának megfelelően legyen beállítva, hiszen nem vagyunk egyformák. A felszerelés tekintetében is érdemes odafigyelni, hiszen 60–80 kilométeres távra – nem versenykerékpározásról beszélünk – jó, ha van sárvédő, csomagtartó, kulacstartó is a biciklin, de ma már egyéb kényelmi kiegészítők, például vízhatlan telefontartó is beszerezhető. Ne felejtsük azt sem, ha országúton tekerünk, bizonyos előírásoknak is meg kell felelnie a bringának, aminek rendelkeznie kell két egymástól független fékkel, első és hátsó lámpával, csengővel és kerékprizmákkal.

– Egy tudatos bringázó készül arra is, hogy ne érje meglepetés – pumpa, tartalék gumi és a szereléshez szükséges alapszerszámok nélkül nem száll nyeregbe. Jó, ha van nálunk némi étel, de az ital alapvető! Sokan szeretik a müzliszeletet, mert kicsi, nincs súlya és gyorsan felszívódik. Folyadékként a tea, illetve a víz tökéletes választás, a szénsavas üdítőket jobb mellőzni – javasolta Németh Zoltán.

Azért is érdemes tisztában lenni azzal egy hosszabb túrán, hogy mennyit vagyunk képesek bevállalni, mert a fizikai felkészületlenség miatt ugyan nem fogunk komolyabb sérülést elszenvedni, de a fáradtság ebben a sportban különösen veszélyes lehet. Az ember egy idő után már nem biztos, hogy képes kontrollálni a mozgását, és ha lehajtott fejjel, jobbra-balra dülöngélve, szenvedve nyomja a pedált, előfordulhat, hogy nem veszi észre a szemből jövőt a kerékpárúton vagy a mellette elhaladó autóst a közúti forgalomban. A szakember szerint kezdésnek alkalmanként 20, kényelmesen – azaz 18–30 km/h közötti sebességgel megtett – kilométer javasolt. Ezt lehet aztán növelni a fizikai állapotunk javulásával párhuzamosan.

Végül, de nem utolsósorban fejben is készülni kell a hosszabb túrára, érdemes megtervezni, hány kilométerenként állunk meg, hol vannak olyan pihenőhelyek, ahol lehetőség van adott esetben enni, inni valamit vagy bevárni a többieket, ha többen indultunk útnak. Mindez szintén sokat hozzá tud tenni ahhoz, hogy a kerékpártúra igazi élménnyé váljon.