Miért lesz valaki önkéntes tűzoltó? Mondják el ők maguk!

Az önkéntes tűzoltó egyesület a székhely szerinti településen „… a tűzmegelőzési, a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezet, ami alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette. Tagjai önként, fizetség nélkül, szabadidejükben végzik feladataikat. A szaktevékenység mellett e szervezeteknek célja a helyi, illetve tűzoltó hagyományok ápolása, a közösség összetartása, az utánpótlás-nevelés, de gyakran polgárőr, településőri feladatokat is ellátnak.” – olvasható a hivatalos meghatározás a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságának honlapján.

A nem hivatalos változat szerint pedig az önkéntes tűzoltó az, aki ellenszolgáltatás nélkül vállalja, hogy lényegében bármikor riasztható, és adott esetben az éjszaka közepén jön segíteni oltani a házunkat, kocsinkat, vagy közreműködik az árvízkárok elhárításában.

Az említett honlap szerint hazánkban több mint hatszáz önkéntes tűzoltó egyesület működik. A megyében szintén van jó néhány, egészen kis településeken is. A Fehérvári Tűzoltó Egyesület nagyobb szervezet, a Székesfehérvári Hivatásos Tűzoltóparancsnoksággal működik együtt. Közreműködő egyesület, vagyis akkor tudnak segíteni a hivatásos tűzoltók mellett, helyett, amikor ráérnek. Bevetésre például úgy indulnak, ha a székesfehérvári székhelyű igazgatóság hivatásos tűzoltói máshol dolgoznak – tudtuk meg a nemrég tisztújításon átesett egyesület elnökétől, Koppán Viktortól. Mint kiderült, a szervezet éppen azt tűzte ki legutóbb fontos célként, hogy minél több fiatalt szólítsanak meg és vonjanak be a munkába, akár a középiskolai közösségi szolgálaton keresztül. Ez nem csupán a bevetést, a tűzoltást jelenti, hanem a fent említett egyéb tevékenységeket is.

Lényeges a taglétszám növelése

Az egyesület több társszervezettel tartja a kapcsolatot, ezért az elnök tudja, hogy a taglétszám növelése máshol is lényeges kérdés. Ez esetben önkéntes vállalásról van szó, amelyet az emberek többnyire család, munka mellett végeznek, ezért a tagság nem állandó. Mindig kell az utánpótlás. A fehérvári csapatban jelenleg harmincöt tag van, ám ebből körülbelül 12-13 az aktív – ők sem minden nap bevethetők azonban, hanem szabadidőtől függ, kit, mikor lehet mozgósítani. Egy bevetéshez szakmai szempontból legalább négy-hat ember szükséges – mondta Koppán Viktor, hozzátéve: az elmúlt öt évben sikerült fejleszteni az infrastruktúrát. A központjuk a régi Ikarus gyár tűzoltó épületében van, ahol most már hosszabb időt is el lehet tölteni, mert vannak fekvőhelyek.

Ahhoz, hogy valaki önkéntes tűzoltó lehessen, és adott esetben tűzesetnél is dolgozhasson, legalább 18 évesnek kell lennie. Ezen túl meg kell felelnie egy általános üzemorvosi vizsgálaton, valamint el kell végeznie egy 40 órás alaptanfolyamot. Erre többnyire hétvégente kerül sor. A tanfolyam teljesítése után felülhet az autóra, a teljesebb gyakorlati ismeretet pedig további képzések elvégzésével szerezheti meg. Így megtanulhatja kezelni például a feszítő-vágót, a láncfűrészt és egyéb technikákat sajátíthat el. A tűzoltáson kívül be lehet kapcsolódni a tűzmegelőzési tevékenységekbe, a tűzoltó hagyományok ápolásába.

Segíthet másokon

A fehérvári Detki Sándor kétgyermekes édesapa, és nagyjából öt éve gondolta úgy: jelentkezik az alaptanfolyamra. Erről éppen Viktortól szerzett tudomást, akivel ismerik egymást. Sándor mindig is segítőkész ember volt, ezt a hozzáállást pedig így jobban tudja kamatoztatni. Az öt szombatot felölelő képzés során megismerte a csapatot, sok elméleti és gyakorlati ismeretre tett szert. Ezeket azóta tovább gyarapította, és lényegében már minden nagyobb beavatkozásban részt vehet, de tudja, hogy még sokat kell tanulnia.

Eddig a legkomolyabb eset egy szabadbattyáni erdőtűz volt, itt ő maga is oltott más, hivatásos és önkéntes tűzoltókkal közösen. Családja a képzés időszakát viselte nehezebben, ám amikor látták az eredményt, akkor büszkék voltak Sándorra. Mivel az önkéntes tűzoltóság nem igényel állandó elfoglaltságot, ezért egyelőre összeegyeztethető az apai, családfői feladatokkal. Havi általában 2-3 alkalomról van szó, vagy ennyiről sem. Van olyan, hogy például az időjárás miatt előre látható, hogy több probléma, kár lehet, ilyenkor az egyesületen keresztül kaphatnak jelzést a katasztrófavédelemtől, és jobban fel lehet készülni.

Sándor azért szereti ezt a kihívást, mert ő dönti el, mikor kapcsolódik be, és sokat fejlődhet, illetve segíthet másokon.