Fehérvár klímavíziója: az élhető városért

„A klímaváltozás az egyik legnagyobb környezeti kockázatok egyike, ami nemcsak a gazdaságot, de közvetlenül a lakosság életmódját és életfeltételeit is érinti. A klímaváltozás mérséklése csak globális összefogással érhető el, ezért is kiemelten fontos, hogy jó gyakorlatainkról nemzetközi partnereinkkel is értekezzünk, és bemutassuk városunk új klímastratégiáját” – hangzott el a „Zöld város a klímaváltozás tükrében” című, Székesfehérváron tartott nemzetközi konferencián. A szemléletformálás egyik elemeként hirdették meg a klímakonferenciát, melynek célja, hogy szakemberek segítségével képet alkothassanak az érdeklődők arról, hogy Székesfehérváron és testvérvárosaiban mely területeken sikerült fenntartható eredményeket elérni, másrészről milyen kihívásokkal néznek szembe lokálisan a zöldebb és élhetőbb város kialakításához vezető úton.

A Hiemer-ház báltermében megrendezett konferencián az online térben is bekapcsolódó közönséget Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte: – Évekkel ezelőtt a megyei jogú városok úgy döntöttek, csatlakoznak ahhoz a kezdeményezéshez, melynek lényege, hogy minden település kialakítson egy egymásével összehasonlítható klímastratégiát tartalmazó dokumentációt, helyzetértékelést. Célunk ezzel, hogy meghatározzuk azokat a pontokat, ahol lépni kell, részben 2030-ig, részben pedig 2050-ig.

A konferencia első felében Magyar László, az Energia­klub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület képviseletében Székesfehérvár elkészült klímastratégiájáról számolt be, amely 2030-ig határoz meg célokat, intézkedéseket.

– Ahogy az országra, úgy Székesfehérvárra is jellemző, hogy „nem igazán sikerült visszafogni az energiafogyasztást”, éppen ezért komoly irányváltásra van szükség. Máshogy kell a problémához állni – szögezte le az energia-szakember, aki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentését citálta a hallgatóság elé, amelynek idei adatai lesújtó képet festenek: a hat évvel korábbihoz képest ugyanis felére csökkent annak lehetősége, hogy sikerüljön olyan keretek között tartani a klímaváltozást, ami nem indít el visszafordíthatatlan folyamatokat. Székesfehérvárt ráadásul a magyar és az uniós átlagot meghaladó kibocsátás jellemzi fejenként, ami köszönhető a jelentős ipari és szolgáltatószektornak is. A fehérvári klímastratégia „vízióját” így fogalmazták meg a dokumentumban: „Székesfehérvár városa a jövő generációja számára is élhető, magas színvonalú épített és természeti környezetet kíván biztosítani úgy, hogy a város működése minél kevesebb energiafogyasztással és üvegházgáz-kibocsátással járjon, és a település képes legyen rugalmasan reagálni az éghajlatváltozás kihívásaira.”

Átfogó célok tartoznak ehhez: az üvegházhatás csökkentése, a város alkalmazkodóképességének, rugalmas reagálóképességének megteremtése és a szemléletformálás. Az üvegházgázkibocsátás-csökkentési cél a 2019-es adatokhoz képest 20 százalék, melyet 2030-ig szeretne elérni a város. Az önkormányzat elsősorban a maga „háza táján”, tehát saját intézményrendszerében tehet intézkedéseket: épületenergetikai korszerűsítésekkel, pályázatokkal, alternatív energiák igénybevételével léphet. A lakosság ösztönzése is ide tartozik: nyílt kommunikációval, pályázati támogatásokkal segíthetik. A legnagyobb kibocsátó az ipari szektor, melynek például hasznosítatlan felületeit javasolják felhasználni, „kiaknázni” megújuló energiahordozók telepítésével. A hulladékgazdálkodás a másik lényeges szektor: a háztartási szintű komposztálástól a szennyvíziszap energetikai hasznosításáig számos elemet tartalmaz a stratégia. A „klímavíziónak” természetesen a közlekedés is része. A fő kérdés ezen a területen, hogyan lehet segíteni a lakosságot abban, hogy a kerékpáros és a tömegközlekedést válassza az egyéni autóhasználat helyett. A több mint százoldalas dokumentum azonban még számos javaslatot tartalmaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésétől kezdve a zöldfelületek növekedésének lehetőségén át a csapadékvíz szervezeti szintű hasznosításáig.