A túlszaporodott hódállomány akár ökológiai katasztrófához is vezethetett volna a rácalmási Nagyszigeten

A hódok jelentős károkat okoznak a városban és a környező településeken, a Duna mentén. Sokak szerint muszáj gyéríteni a túlszaporodott állományt, különben az értékes faállomány látja kárát: néhány fatörzs olyannyira körbe van rágva, hogy csak a „sóhajtás tartja egyben”, veszélyt jelent a vízen hajózókra, a túrázókra.

Körmendi Erzsébet / DH

A hódok alaposan megrágták a fatörzseket Rácalmás és Dunaújváros folyópartján

Fotó: Laczkó I. / DH

Eddig nem lehetett mit tenni a hódok ellen, védett állatok, természetes ellenségük nálunk nincs. Mostantól viszont szabályozzák az állományrendezésüket. Az augusztus elsején életbe lépett rendelet értelmében „közegészségügyi okból, a légi közlekedés biztonsága, az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében” a rágcsálók riaszthatók, elejthetők, gyéríthetők, állományuknak szabályozása engedélyezhető – írja a vaol.hu.

A hódállomány gyérítését a természetvédelmi hatóság engedélyezi, ha a kérelmező az ingatlan tulajdonosával, vagyonkezelőjével, illetve jogszerű használójával, valamint a vadászati jog gyakorlójával megállapodást kötött a tevékenység végzéséről. A gyérítésre kizárólag október 1. és március 31. között – a szaporodási időszakon kívül – kerülhet sor, csakis olyan eszközzel és módszerrel, amelyet jogszabály nem tilt a vadászható emlősfajok elfogására és elejtésére. A gyérítést megfelelő képesítéssel rendelkező személy végezheti. A rendelet a hódgátbontásokkal kapcsolatos szabályokra is kitér. A vízvisszatartásra alkalmas, mérhető vízszintkülönbséget okozó, a vízfolyás teljes keresztmetszetét átfogó, hód által épített struktúra – köznapi nevén hódgát – elbontásához is a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Térségünkben a horgászok sem nézik jó szemmel, hogy a vízparton életveszélyessé rágott fatörzsek közelében kell hódolniuk a hobbijuknak. Dualszky- Kovács István, a Rácalmási Sirály HE elnöke komoly problémaként említi, hogy a túlszaporodott hódállomány akár ökológiai katasztrófához is vezethetett volna a Natura 2000-es rácalmási Nagyszigeten is: – Szerintem a betelepítők felelőssége lett volna a kolóniák kontrollálása, a környezetvédőknek is szabályozniuk kellett volna a túlszaporodást, akár ivartalanítással, vagy máshova szállítással. Mivel senki nem foglalkozott ilyesmivel, a hódok szaporodtak és szaporodtak, mostanra egyetlen megoldás maradt, a gyérítés. De nem vaktában. A szakemberekre, a vadászokra kell bízni ezt a dolgot, mert ők ismerik a jogszabályokat, értenek hozzá és kordában tudják tartani a hódszaporulatot. Megvédve ezáltal az értékes faállományt is – mondta el az elnök