Ott a park, a régi szerelmek lábnyoma - Csákvár

A megye északi részén, a Zámolyi medencében, a Vértes hegység szélén fekvő területet már az ókorban lakták – igaz, akkoriban még nem Vértesnek hívták. Csákvár már a Kr.e. 2100-as években is lakott terület volt, amit az itt talált sírleletek feliratai és a Csákvár határában található Báraczházi-barlang is bizonyít. Később, az 1-4. század között a rómaiak hoztak létre itt komoly települést Floriana néven, melynek hatalmas, mintegy kétezer sírt számláló temetőjét a 80-as években tárták fel. Az előkerült gazdag és értékes leleteket ma a fehérvári Szent István Múzeumban őrzik. Honfoglaló őseink is megvetették lábukat a területen, melyet Árpád Elődnek, Szabolcs vezér apjának adományozott. Tőle származik a Csákok nemzetsége és ide vezethető vissza a Csákvár elnevezés is. Csákvárról már 1228–tól fellelhetők írott emlékek a királyi adománylevelekben. 

A Dunántúl fazekasközpontja

A következő nagy mérföldkő a település történetében a 17. század: 1638–ban gróf Eszterházi Miklóst választották nádorrá, aki a Csák nemzetségű Nyári Krisztinával kötött házasságot. Így lett Csákvárból Esterházy birtok. Az Esterházyak 307 év alatt – 1945-ig voltak jelen a faluban – rengeteg nyomot hagytak a településen. Többek között ők telepítettek be a svábokat is a török időket követően, aminek emlékét sokáig a Német (ma már Rákóczi) utca őrizte. A svábokkal egyidőben számos iparos is érkezett Csákvárra, közülük a fazekasok - fazekasok, kályhások, korsósok és tálasok - váltak a legismertebbé.  Ők tették Csákvárt a Dunántúl legnagyobb fazekasközpontjává, ahol 1833-ban 193 mester dolgozott. Számuk a századfordulót követően kezdett csökkenni, 1932-ben már csak 25 fazekast jegyeztek a faluban. A Petőfi utcai Fazekas Emlékházban, amely Horváth István fazekasmester műhelye volt és amit 1975-ben hagyott a településre, megnézhetők a mesterség szerszámai, eszközei.

A kastély és az angolpark

Csákvár legnagyobb – egyben olvasóink által legjellegzetesebbnek választott – látványossága az Esterházy-kastély, amely a 18. század végén épült az 56 ezer hektáros gesztesi uradalom központjaként. Mivel a kastély történetéről hosszan írtunk idén májusban az Utazóban, ezért most nem osztunk meg további részleteket, ám azt mindenképpen hangsúlyoznánk, hogy az épület, amely az 50-es évek óta szanatóriumként és kórházként működik, látogatható. Nem különben a körülötte elterülő egykor 77 hektáros angolpark, amelybe több mint 400 fafajtát telepítettek. A park egy része ma pihenőparkként funkcionál, benne felkereshető a felújított Vadászkápolna, de a kastélyhoz tartozott a kissé távolabb eső, eredetileg vízimalomként épült, majd később pihenőházzá alakított Geszner-ház is, amelyben ma a Vértes természeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. 

Az Esterházy-örökség

Az Esterházyak jó gazda módjára szívükön viselték nemcsak a birtok, de a falu sorsát is. Építettek többek között zárdát – hozzátartozott két óvoda, leányiskola, kórház, szegényház és árvaház -, iskolát, belmajort, cselédházakat. Ők emeltették a tűzoltótornyot – ma Csákvári Emlékház -, és a szertárt, amelybe az első két kézi hajtású tűzoltókocsit is ők vették és ők alapították az önkéntes tűzoltóegyesületet is. A család 20. századi jeles képviselői: Móric, 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke, majd mintegy hat évtizeddel később unokái, Esterházy Péter, író és testvére, Márton, válogatott labdarúgó.

Csákvárt történelme mellett leginkább természeti környezete teszi vonzóvá. A Császár-víz által kettészelt Csíkvarsai-rét a Zámolyi medence egyik legérdekesebb területe, számos, vizes élőhelyet kedvelő növény és állat otthona, a szürkemarha gulya legelőhelye. A sort még lehetne folytatni, de a legjobb, ha inkább a saját szemükkel nézik meg a 9 éve várossá vált települést. 

Minden adott ahhoz, hogy egy megfáradt ember pihenjen, felöltődjön

Lapunk ezúttal is megkért három embert arra, mondja el, miért szeret ezen a településen élni.

Bodrogai Gyuláné több mint ötven éve költözött Csákvárra. Azt mondja, csendes, nyugodt település a többi kisvároshoz képest, amelyben rengeteg megélhetési lehetőség van a fiatalok és az idősebbek számára is. A csodálatos környezetben hatalmas túrákat lehet tenni, de vannak sportolási és a kulturális lehetőségek is helyben: múzeumok, sportkomplexum, színház, kórusok, rendezvények – minden adott ahhoz, hogy egy megfáradt gyermek, vagy felnőtt megpihenjen, feltöltődjön. 

Páble Tamás csákvári családban született, szülei és nagyszülei is aktívan részt vettek mindig a település életében. Esetében a környék és a kisváros természeti adottságai is közrejátszottak abban, hogy ő is ott alapítson családot és létrehozza a saját ménesét, melynek lovai mind a Floriana előnevet kapták. Csákváron egyébként is régi hagyományai vannak a lótenyésztésnek, a legismertebb Horváth József gidrán ménese. A város földrajzi elhelyezkedése is tökéletes, mindenhová gyorsan odaér az ember az „ország közepéről”.

Fendrich Veronika Miskolcról Egeren és Budapesten át került 20 évvel ezelőtt munkájából kifolyólag Csákvárra, ahol minden számítását megtalálta. Ám – ahogy mondta - leginkább a táj szépsége miatt ragadt meg itt. A település kulturálisan is rengeteget fejlődött, sok programot szerveznek, nagy színházrajongó lévén különösen különösen örül a két éve indult csákvári színháznak.