A rend, a természet és a szerelem mágikus jelei Bicskén

A bicskei Petőfi Művelődési Központban gyors egymásutánban követik egymást a kiállítások, események. Ezúttal az előtérben is helyet kaptak a különleges mandalák, a betérőket ezek fogadják. Mandala… Indiai, azaz szanszkrit eredetű művészi kifejezési forma, világszerte elterjedt. A szó önmagában kört jelent, túlélte az évezredeket, sőt, beépült kicsit a mai világképbe is, mint kifejezési forma. Ismert az is, amikor kavicsokból, homokból, bármi apró tárgyból kiraknak szépséggel megtöltött köröket, hogy aztán elfújja őket a szél, vagy kézzel eltöröljük, amivel órákat szöszmötöltünk. Meditáció gyanánt biztos ez is működik, a buddhisták jól kitalálták ezt. A veszprémi Németh Lívia és két tanítványa, Bujdos Eszter és Csáfordiné Marton Erika azonban szerencsére maradandó képnek alkották meg az ő mandaláikat, mégsem megfagyott szépségekként. Dinamikus állandóságban. Takács József művelődésiház-igazgató a bicskei Prelúdium Művészeti Iskola zenészeit hívta meg, hogy a muzsika másfajta rezgésével tegyék teljessé a vizuális élményt.

Talán a művészi mandalákat alkotó tibetiek nem orrolnak meg azért, hogy e három magyar nő a gazdag magyar folklór-mintakincsből válogatott a saját mandaláinak elkészítéséhez. Igaz, teszi hozzá mindehhez Németh Lívia, nem oly idegen egymástól az ősi magyar és a keleti minta- és jelképvilág. A kineziológus végzettségű Németh Lívia valósággal beleszeretett e mandalás, meditációs, lassan alkotó műfajba, kibővítve a maga szíve szerint felhasználandó mintakincsét. Szerinte az ősi rovásírásunk ligatúrájából táplálkozó motívumok a tudat alattinkat szólítják meg, az első pillantásra látható szépségükön felül.

A magyaros és a nem magyaros, de minden ízükben csodálatos, színes képi világot elénk táró mandalák üvegfestéssel készültek. Van hófehér csipkemotívumos, a legszebb szerelmi jelképeket hordozó, stilizált tulipános, rózsás, kanyargó indás, színes, életfás, turulmadaras mandala. A szimmetria, a tükrözés technikája segíti a művészt, az akrilfesték végtelen színvariációival. Kölcsönöztek mintát a honfoglalók tarsolylemezéről, a virágoktól, levelektől, a madaraktól, az ég boltozatától. A mandalát Lívia magdalának „keresztelte” át, benne a mag és a dal szót egyesítvén, így magyarázza a sajátos külön érzékenységével a nyelvi játékot. A legfontosabb számára a rend megjelenítése e változatos tarkaságban. 

Nincs ellentmondás. Úgy véli, a székelykapuk varázslatos mintái is a messzi múltból eredeztethetők, miként a magyar hímzések, faragások által megörökített motívumok üzenetei. Hit és mágia. Az is számít, hogy a nézőt melyik kép szólítja meg, mondja. Persze jó lenne tudni a hétköznapi gyönyörködésben, hogy valóban miért is szól hozzánk egyik vagy másik.