Már palántázhatunk a szabadban is

Sokan próbálkoznak saját palántákat nevelni, ami nem is csoda, hiszen például a szekszárdi piacon egy-egy palántáért 200 és 800 forintot kérnek.

A palánták bárhol is növekedtek eddig, az ablakpárkányon, vagy egy kertészet fóliasátrában egy biztos: kiültetéskor a korábbiaktól eltérő körülmények közé kerülnek. A leggyakoribb amivel szembesülhetünk, hogy napégés jeleit látjuk rajtuk, megfáztak, vagy fagykárt szenvednek, megjelennek a kórokozók és kártevők, illetve a vízhiány jeleit mutatják.

Május közepéig még számítani lehet talajmenti fagyokra, de az éjszakai lehűlések szinte mindenhol jellemzőek. Ez egyes növényeket nem zavar (például a káposztaféléket), ám a melegigényes, palánták, mint a paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, érzékenyek ezekre. Az éjszakai lehűlés ellen több módszerrel védekezhetünk. Egyik, hogy később, május közepe környékén ültetünk, amikor már nem jellemzőek ezek az alacsonyabb éjszakai hőmérsékletek. Másik megoldás, hogy takarással próbáljuk csökkenteni a növény közvetlen környezete körül az éjszakai lehűlést. Egyszerű megoldás, ha a PET palack alját levágjuk, és a megmaradó részt állítjuk a kiültetett palánta fölé. Ez segít az éjszakai lehűlés elleni védekezésben, ám tűző napfény és magas nappali hőmérséklet esetén túlmelegedhet a növény környezete, tehát ezt csak akkor alkalmazzuk, ha felügyelni tudjuk a palántákat, és egész nap beavatkozhatunk, amennyiben szükséges.

Cserepes, vagy tápkockás palánták ültetésénél szinte alig van gyökér sérülés, így ezeknél az átültetés nem jelent akkora megrázkódtatást, mint a szabad gyökerűek esetén. Főleg ezeknél a kiültetés után a palánták lankadhatnak, ha a gyökérsérülés miatt a gyökerek és az azok által ellátott levelek aránya megváltozik. Kiültetéskor ezért adjunk jó sok vizet a növények számára és a földet is jól tömörítsük a gyökerek köré. A karózás, vagy megtámasztás azért is előnyös, mert a szél okozta törések esélyét csökkenti.