Gyakori fogászati problémák, amikkel nem foglalkozunk annyit, amennyit kellene

Az alábbiakban összeszedtük a leggyakoribb intő jeleket, amelyekkel érdemes mielőbb felkeresni fogorvosunkat.

Milyen következményekkel járhat, ha nem kezeltetjük időben fogainkat?

A fogakat és a fogínyt érintő betegségek hátterében a legtöbb esetben az elégtelen szájhigiénia és a helytelen táplálkozási szokások állnak. A szájban található baktériumok és élelmiszermaradványok plakkot képeznek a fogfelszínen, amely idővel fogkövessé válhat. A plakk és a fogkő ideális táptalajt jelent a további baktériumok lerakódásához, amelyek savat termelnek, ezáltal károsítják a fogzománcot. Ez hosszabb távon akár olyan szövődményekhez is vezethet, mint a fogszuvasodás, fogvesztés vagy a fogíny gyulladásos betegségei.

Ahhoz, hogy ezeknek a folyamatoknak elejét vegyük vagy minimalizáljuk a káros hatásaikat, fontos, hogy a kezelésre minél korábbi stádiumban sor kerüljön. A plakk eltávolítását a megfelelő szájápolási rutinnal – rendszeres fogmosással, esetleg szájvíz vagy fogselyem használatával – otthon elvégezhetjük, a fogkő-eltávolítás viszont már csakis professzionális dentálhigiéniai kezelés keretében végezhető.

A foghiány is komplikációkat okozhat

Szintén nem tanácsos halogatni a fogvesztés vagy -károsodás miatt is szükségessé váló fogpótlás elvégzését sem. A foghiány ugyanis felboríthatja a szájüreg egyensúlyát, ez pedig a környező fogakra, de akár az állkapocsra is káros hatással lehet. A szomszédos fogak például bedőlhetnek a foghiány irányába, ami a rágófunkciójukat is befolyásolhatja. Emellett a foghiány területén az íny visszahúzódhat, a csontveszteség pedig előrehaladhat, ami további komplikációkhoz vezethet.

A fogpótláshoz ma már számos technológiai megoldás – például inlay vagy onlay betét, korona, foghíd vagy -implantátum – rendelkezésre áll, amelyekkel helyreállítható az állkapocsízület kiegyensúlyozott állapota.

A leggyakoribb problémák, amelyekkel ajánlott mielőbb fogorvoshoz fordulni

Elszíneződött fogak

A fogak elszíneződése lehet külső vagy belső eredetű. Előbbi esetében a fogzománc felületi rétegén alakul ki elszíneződés többek között rossz szájhigiénia, dohányzás, esetleg kávé, tea, vörösbor vagy egyéb színező italok hatására. A belső eredetű elszíneződést a fog szöveteiben, így a fog tartószerkezetében vagy idegeiben zajló változások okozzák.

Az fogelszíneződés esztétikai kezelésének részeként fogfehérítésre vagy az érintett fogak letakarására (fogkorona vagy fogászati héj segítségével) is sor kerülhet. Az elszíneződés azonban fogszuvasodás, illetve súlyos fogínybetegségek előjele is lehet, ezért az alapos diagnózis rendkívül fontos.

Fogérzékenység

A fogérzékenység általában hideg vagy meleg, édes vagy savas ételek, italok fogyasztásakor, fogmosáskor, esetleg hideg víz vagy hideg levegő hatására jelentkezik. Az érzékenység mértéke lehet enyhébb vagy erősebb, kialakulásában

pedig a túlzott fogmosástól a fogkőn át a szuvasodásig több tényező is közrejátszat. Ezek következtében a fogzománc elvékonyodik, a fog tartószerkezete (dentin) kitárul, az idegek érzékenyek lesznek. Súlyosabb esetben ínygyulladáshoz, fogágybetegséghez is vezethet.

Szabálytalan fogak

A szabálytalan fogsor több okra is visszavezethető: genetikai hajlam, harapási rendellenességek vagy akár helyhiány miatt kialakuló fogtorlódás eredménye is lehet. A szabálytalan fogak jelenthetnek esztétikai és funkcionális, így például rágás- vagy beszédproblémát is. Mivel pedig bizonyos esetekben a fogak nehezebben tisztíthatóak, a fogszuvasodás vagy ínybetegségek kialakulását is elősegíthetik. Kezelésük fogszabályozással történik.

Ínyproblémák

A fogakon felhalmozódó plakk, illetve fogkő különféle fogíny- vagy fogágybetegségek kialakulásához vezethet. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy fogínyünk gyulladt, vöröses, esetleg vérzik, mindenképpen keressük fel fogorvosunkat, hiszen ekkor még könnyebben kezelhető a probléma! Az ínygyulladás ugyanis ínyvisszahúzódáshoz, továbbá a fogak kilazulásához és fogvesztéshez is vezethet. A szövődmények magukban hordozzák az állkapocs csontszerkezetének romlását, de akár olyan általános egészségi kockázatokat is, mint például a szívbetegségek.

Fogcsikorgatás

A páciens fogait általában alvás közben vagy stressz hatására akár ébren, öntudatlanul is csikorgathatja. Ennek okai közé tartozhatnak a stressz és szorongás mellett a fogszabályozási problémák vagy az alvászavarok is. A fogak rendellenes összeszorulása csiszolja a zománcot, ami fogérzékenységet és fájdalmat okoz. Hosszú távon erőteljes kopás, fogszuvasodás és harapási eltérések, de akár fejfájás és nyakfájdalom is kialakulhat.

Az alvás közbeni fogcsikorgatás kivédésére szájvédő viselése javasolt, de kulcsfontosságú a kiváltó ok diagnosztizálása és adekvát kezelése a probléma enyhítése érdekében.

Kellemetlen lehelet

A kellemetlen leheletet, azaz a halitosist a leggyakrabban a szájüregi baktériumok elszaporodása, illetve rossz szájhigiénia okozza. A halitosis kellemetlen lehet a páciens számára a szociális kontaktusok során, de ezen felül különféle szájüregi problémákat vagy akár fogínybetegségeket is jelezhet. A krónikus halitosis háttérben állhatnak emésztési rendellenességekkel vagy más egészségügyi problémák is. A megfelelő szájhigiénia, a rendszeres fogmosás és szájöblítés segíthet a tüneti kezelésben, de a szövődmények elkerülése érdekében javasolt alapos kivizsgálásnak alávetnünk magunkat.

Amennyiben a fenti tünetek valamelyikét tapasztaljuk, érdemes tehát mielőbb felkeresni fogorvosunkat, de a megelőzés érdekében panaszmentesen is bejelentkezhetünk fogászati szűrésre. Ezzel ugyanis nemcsak fogaink egészségéről győződhetünk meg, de elejét vehetjük az esetleges súlyosabb szövődményeknek is.