Grafikai jellegű munkák születtek, ötletes megoldásokkal

Változások – inspiráló, a kibontakozásra bőséges lehetőséget kínáló cím. Hiszen a változás mindennapos, az élet szerves része, mondjuk is sokszor: nincs más állandóság, csak a változás. S a változás mibenlétét a művészek is más-más módon jeleníthetik meg – ez jól látszik a Pelikán Galériában kiállított alkotásokon. Sokféle technika és hordozó felület, változatos megoldások jellemzik a tárlatot.

A kurátor Végvári Beatrix grafikusművész, a Székesfehérvári Művészek Társaságának elnöke, aki köszöntőjében elmondta: a csoport a covidos időszak ismert körülményei miatt nem tudta a megfelelő módon megünnepelni működésének 30. évfordulóját, ezért ezen az őszön több egyesületi kiállítást tömörítenek. Az első ez, a Változások című tárlat a Grafika Hónapja alkalmából, majd a Vörösmarty Színházban mutatják meg magukat, végül pedig a hagyományos Téli tárlat várható a galériában.

A kiállítás sokszínűségére, változatosságára, a grafika műfajának egyre tágabb értelmezésére utalt megnyitószövegében Szűcs Erzsébet művészettörténész is, aki azonban rendhagyó módon kezdte ajánlóját. Megkérdezte ugyanis a mesterséges intelligenciát arról, mi a változás. A választ a „szerző” megnevezése nélkül olvasta fel, majd elárulta, hogy azt a ChatGPT adta. Ezzel utalt arra: magának a mesterséges intelligenciának a léte, folyamatos fejlesztése is óriási hatással van és lesz az életünkre. Például, kaphatunk tőle ilyen, nem túl egyedi válaszokat, leírásokat is… Mindent azonban a ChatGPT sem tudhat – legalábbis egyelőre. Nem tud például olyan alkotásokat létrehozni, mint amelyek a művésztársaság tagjaitól láthatók – fogalmazott Szűcs Erzsébet.

Majd megemlítette a kurátor, Végvári Beatrix személyének fontosságát, aki azt kérte: a beadott művek szóljanak a természet és az ember kapcsolatának változatosságáról, legyenek rajzos, grafikai jellegűek, mutassanak be látható és láthatatlan változásokat, illetve legyenek kísérleti megközelítésűek, grafikai kapcsolódásokkal. Az is elhangzott: a grafikai biennálék elindításáról 1960-ban döntöttek Miskolcon. Majd később meghirdették a Grafika Hónapja eseménysorozatot is. És míg kezdetben a grafika főleg a litográfiát, a rézkarcot, a hidegtű technikát és hasonlókat jelentett, addig mára ez is megváltozott: akár a cianotípia is beleilleszkedhet a grafikai eljárások közé.

Ezután a művészettörténész szinte egyenként, röviden elemezte a tárlaton szereplő huszonkét művész (Arany Gold Zoltán, Bauer István, Bárány Terézia, Bukovácz Lajos, Büki Zsuzsanna, Deák Balázs, Koppány Attila, Miklós János, Paczona Márta, Pácser László, Pálné Hencz Teréz, Pinke Miklós, Revák István, Revák Katalin, Szegedi Csaba, Szentes Ottokár, Szolnoki Szabolcs, Szűts Angéla, Ujházi Péter, Varga Gábor Farkas, Vári Kovács Ágnes, Végvári Beatrix) munkáját.

Szóba került például Koppány Attila linóleum metszete, amely a körülöttünk zajló háborúk okozta változások miatt vált aktuálissá. Többen vegyítették a kortársat a klasszikussal: így például Miklós János vagy Bárány Terézia munkáin is ez figyelhető meg. Büki Zsuzsanna utazásokról szeret mesélni hatosztású ablakokban. Bauer István, Paczona Márta, Pálné Hencz Teréz és Deák Balázs saját természeti környezetüket vették alapul alkotásaikhoz. Revák István képein a saját környezet és a kristályszerkezet jelenik meg – sorolta Szűcs Erzsébet.

A többi művész is mind részese lett alkotásával annak a változásnak, amelyet a kiállítás megrendezése hozott magával a galéria falai közé.

Nézzék meg, és figyeljék a művek hatására önmagukban végbemenő változásokat.

A tárlat november 17-ig látható.