Az édesapák karácsonyra otthon lesznek

A Hunnia-ügy néven elhíresült 15 éves bírósági persorozat utolsó három vádlottja és elítéltje is kegyelmet kapott Magyarország köztársasági elnökétől november 16-án, csütörtökön. A három elítélt, Szücsi Frigyes, Tián Csaba és Piller Gergely egy nappal később, mint mi, e cikk írásakor tudta meg, hogy kegyelmet kapott. 
A három, jobb sorsra érdemes ember közül kettő, Szücsi Frigyes és Tián Csaba Fejér megyei, közénk való. Szücsi Frigyes még egyetemista volt 2006-ban, és részt vett a kormányellenes demonstrációkon. Később, 2009 elején a Nemzetbiztonsági Hivatal két embere találkozóra hívta egy sörözőbe, ahol a kormányellenes tüntetések résztvevőiről érdeklődtek, valamint arról, milyen a hangulat az egyetemen. Az érdeklődést Szücsi elhárította, és nem kívánt információkat adni másokról, majd 2009. április 8-án letartoztatták. 
Ezzel kezdődött a hosszú kálvária, a bírósági tárgyalások sora, időnként szabadlábon, időnként fogságban. Szinte biztos, hogy a Gyurcsány–Baj­nai-kormány szeretett volna egy jó nagy terroristapert kreálni Magyarországon, amely ráadásul az első lett az ország történelmében. Ez a politikai akarat mérhetetlen nyomásként nehezedett a nyomozó hatóságokra, később a bíróságokra is. Napnál világosabban látszódott, hogy az eljárás egyes szakaszaiban maguk a bírák is küszködtek az ítélethozással, és Szücsi Frigyes esetében még a bíró sem tartotta igazságosnak az ítélet kihirdetését, mégis minden szereplőjének végig kellett „játszania” ezt a borzalmas eljárást úgy, hogy tudták, Frigyest naponta várta haza a családja, két gyermeke és felesége. 
Mi pedig azt is tudtuk, és sokszor le is írtuk, milyen kutatásokkal gazdagít bennünket, Fejér megyeieket Szücsi Frigyes régész, történész. Az általunk legtöbbször emlegetett kutatása Frigyesnek a fehérvári Jókai utcai feltárás volt, ahol ráleltek a város középkorban megépített városfalának egy részletére, amelynek alapját a lápban konzerválódott fagerenda biztosította. E fagerendák dendrokronológiai vizsgálatából az derült ki, hogy megalapozott Szücsi Frigyes feltételezése, amit Siklósi Gyula régészprofesszor 1981-ben megkezdett kutatásaiból kiindulva folytatott le 2019-ben, amely szerint a várfal a 11. században, első királyunk, Szent István korában épült. Márpedig jogos a feltételezés, hogy a várfalnak valamit védenie kellett, azaz azon belül egy városnak kellett állnia már a 11. században.

A Szücsi Frigyes által kutatott időszak sok szakember érdeklődését felkeltette, hogy ne menjünk messzebb, a fehérvári múzeum főigazgatója, Pokrovenszki Krisztián éppen ezekben a napokban végez régészeti feltárásokat a Szűz Mária-bazilika romjainál (Romkert). A főigazgató éppen Szücsi Frigyes Jókai utcai feltárásainak eredményeit veszi alapul, s hívja őket segítségül a mostani kutatásoknál. 
Szücsi Frigyes kálváriája a két nemzetbiztonsági ember megjelenésével kezdődött. Frigyes vizsgálati fogságok, előzetesek egész sora mellett elvégezte az egyetemet. Időközben megismerkedett feleségével, aki a meghurcoltatások ellenére vállalta Frigyest, és mindvégig kitartott mellette. Két gyermekük született. Mint Frigyes mondta: – A feleségem és két csodálatos gyermekünk mindenért kárpótol! 
2019-ben meg tudta védeni doktori disszertációját a Mezőföld avar kori temetkezési szokásaiból. Tőle tudjuk, hogy Fejér vármegye egyes településeinél akár három-négy avar kori temetkezési hely is előfordul, ám a 9. századtól nem beszélnek avarokról. Az avarok nem tűntek el, nincsen semmi nyoma kataklizmának. Szücsi Frigyes kijelentette kutatásai közben a Fejér Megyei Hírlapnak, hogy nagy valószínűséggel Árpádék bejövetelekor az avarok értették az ideérkezők nyelvét, és összeolvadtak a magyarokkal, ezért nem látjuk történelmük végét. Szücsi Frigyesre és munkásságára szükségünk van, ezért is írtunk arról, hogy mi magunk is szeretnénk, ha kegyelmet kaphatna: „Kegyelmet kérünk Szücsi Frigyes régésznek, kétgyermekes családapának, aki kutatásaival, Szent István városának középkori maradványaiból, új történelmi tételeket állított fel! Kegyelmet kérünk Tián Csaba négygyermekes családapának, cégvezetőnek! Bízva a kegyelemben, hisszük, a karácsonyt már gyermekeikkel tölthetik az édesapák!” És Magyarország köztársasági elnöke, Novák Katalin november 16-án megadta. Az édesapák gyermekeikkel, hitvesükkel tölthetik már a karácsonyt.