2023.12.18. 18:30
Fények és remények ünnepe: A zsidó közösség év végi hagyományai
Ahogy a naptárunk lapjai az év vége felé pörögnek, a zsidó közösségben is jelentős ciklus közeledik: az év végi ünnepek és az újév, a Hanuka és a Rosh Hashanah megünneplése. Barna Ágnes, a székesfehérvári izraelita hitközség világi vezetője, és Barabás László rabbijelölt mesélnek arról, hogyan készülnek fel erre az időszakra.
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Az ünnepkör, amit most élünk, különbözik a zsidó világban - tudjuk meg Lászlótól – A Hanuka csak egy a sok ünnep közül, de nem a legfontosabb." Ez a megjegyzés rávilágít arra a tényre, hogy a zsidó ünnepek sokszínűsége és mélysége sokkal többet kínál, mint amit a külső szemlélő elsőre észrevenne.
A rabbijelölt szerint a Hanuka csodájáról is beszélnünk kell. Ez a csoda az, hogy a kevés olaj képes nyolc napig égni. Ennek a szimbólumaként gyújtanak nyolc gyertyát, plusz egyet, a szolga gyertyát a hanuka ideje alatt, ami szintén nyolc napig tart. Ez az ünnepi szokás nem csak a múltra, hanem a jelenre és a jövőre is utal, hiszen a fény a remény és az újrakezdés szimbóluma.
A beszélgetés során elkerülhetetlenül szóba kerül a zsidó naptár sajátossága is. "A zsidó naptár szerint több újév is van," magyarázza László. A Hanuka időpontja a hold és a nap állása alapján határozódik meg. Ez az összetett naptári rendszer arra emlékeztet, hogy az idő fogalma a zsidó hitben mélyebb, spirituális dimenziókkal bír.
Az év végi ünnepek és az újév, Rosh Hashanah körüli előkészületekről is hallunk: “A Rosh Hashanah, amit az újév kezdeteként ünnepelünk, a megújulás és az önvizsgálat ideje. Ekkor tekintünk vissza az elmúlt évre, és tervezünk a következőre" - meséli Ágnes. Ez a hagyomány nem csak az idő múlását jelzi, hanem lehetőséget ad a közösségnek és az egyéneknek az összegzésre és a lelki megújulásra.
A Hanuka és a Rosh Hashanah közötti különbségek bemutatása mellett a beszélgetés során a két ünnep közös jellemzőire is rámutatnak. Mindkét esemény az összetartozás, a hagyományok őrzése és a jövőbe vetett hit ünnepe. "Mindkét ünnep arra emlékeztet minket, hogy összetartozunk, és hogy a hagyományaink és hitünk iránytűként szolgálnak számunkra" - mondja Ágnes.
Az ünnepek megünneplése során a közösség és a családi kapcsolatok kiemelkedő szerepet kapnak. "Az ünnepek alkalmával a családok és barátok összegyűlnek, hogy együtt gyújtsák meg a gyertyákat, imádkozzanak, és megosszák egymással az ételt és a történeteket" - teszi hozzá László.
Az interjú végére eljutva arra a következtetésre jutunk, hogy a zsidó év végi ünnepek és az újév megünneplése nem csupán a múlt megidézése, hanem a jelen megélésének és a jövőbe vetett reménynek az ünnepe is. Ahogy Ágnes fogalmaz: "Ezek az ünnepek arra emlékeztetnek minket, hogy a fény és a remény mindig velünk van, még a legnehezebb időkben is."
Ez a beszélgetés betekintést enged a zsidó ünnepek mélységébe és gazdagságába, bemutatva, hogy ezek az események hogyan formálják és erősítik a zsidó közösség összetartó erejét és hagyományait ünnepeiken keresztül.
A Hanuka vagy Hanukka (héberül: חֲנֻכָּה) egy nyolcnapos zsidó ünnep, amelyet általában decemberben vagy ritkábban november végén tartanak. Az ünnep a második századi zsidó makabeus felkelésre és a jeruzsálemi Szentély újraszentelésére emlékezik. A Hanuka ünnepének középpontjában a csoda áll, amely szerint egyetlen napra elegendő olaj nyolc napig égett a Szentély menorájában.
A Hanuka alatt számos szokást követnek a zsidók:
Menóra gyújtása: Minden este egy újabb gyertyát gyújtanak meg a hanukai menórán (hanukkiján), amíg a nyolcadik napon mind a nyolc gyertya ég.
Imák: Különleges imákat mondanak, mint például az "Al Hanisszim" és az extra Hallel.
Játékok: Gyakori a forgó kocka (dreidel) játéka, amelynek négy oldalán héber betűk vannak, jelképezve a csodát.
Ételek: Olajban sült ételeket esznek, mint például latkes (tócsni) és szufgánijot (fánk), hogy emlékezzenek az olaj csodájára.
Ajándékozás: Egyes helyeken szokás kisebb ajándékokat adni a Hanuka alatt, különösen a gyerekeknek.