A mesterséges intelligencia nyomában - "Minek tanuljak, ha minden benne van a kütyümben?"

A mesterséges intelligencia (MI) témakörét boncolgató előadássorozatra várták a szülőket, pedagógusokat szerdán a székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskolában. Országos szaktekintélyek - jövőkutató, fejlesztő, tehetség menedzser – szólt arról, hogyan, miként érdemes használni a mesterséges intelligenciát, miként vezessük be azt a mai gyerekek életébe. Merthogy az MI ma már jelen van mindannyiunk életében, a kérdés az, megtanítjuk-e a gyerekeknek a vele való együttélést vagy nem veszünk róla tudomást és a gyerekek maguktól fogják felfedezni azt?

- Ez az előadássorozat fórumot teremt a szülők, pedagógusok és szakemberek között arra, hogy megvitassák, a legmodernebb technológiákat hogyan tudjuk az oktatásban hasznunkra fordítani. Az emberek ugyanis ma még nincsenek tisztában azzal, melyek az előnyei, felhasználási lehetőségei, illetve hátrányai és fenyegetettségei. Nagyon fontos tehát, hogy közvetlenül szakember szólaljon meg, akitől kérdezni lehet, ugyanis mi is szeretnénk használni a mesterséges intelligenciát a tanítás során – mondta Ferschné Várnai Tímea, Kodály Zoltán Általános Iskola igazgatója.

A jövőkutató forgatókönyvei

Rab Árpád országos hírű szaktekintély, digitális kultúra szakértő, jövőkutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Innovációs laborjának vezetője. Két évtizedes tapasztalata van a digitális technológiák és a társadalom viszonyában, a jelen trendjeinek kutatásával a jövő forgatókönyveit, stratégiáit készíti – a társadalom, a munka, az oktatás, az üzleti világ és az egészségügy területén is.

- A mesterséges intelligenciáról manapság sok szó esik, viszont az alapjairól, arról, miért hozta létre az emberiség, hogyan használjuk az előnyeivel, hátárnyaival együtt s hogy az oktatásban milyen szerepe van, miféle értéktükröt tart elénk, hogyan képzeljük el a jövő nemzedékeit – már kevesebb – fogalmazott a szakember a Kodályban tartott előadása kapcsán. - Az érdekli az embereket, az ő életükre, a gyerekekre, a jövőre hogyan hat, mennyiben változtatja meg azt, illetve hogy hogyan neveljük, hogyan készítsük fel a gyerekeket a megjelenésére, használatára.

Száz éve így képzelték el

A szakember előadásában a  chatGPT megjelenését emelte ki, mint olyan mérföldkövet, amelyben már a társadalom is felfedezte a mesterséges intelligencia létezését – mellyel együtt megjelentek az etikai, morális párbeszédek, sőt mi több, a rácsodálkozások -, „noha jól látjuk 10-15 éve, milyen irányba tartunk” – fogalmazott. Pedig, mint mondta, mióta ember létezik, mindig is gondolkozott azon, mit hoz a jövő:

- Azon is régóta, hogy a technológiának milyen szerepe lesz benne – mutatott rá, majd pedig egy 1900-ból származó képsorozatot mutatott, melyben az emberek azt vizionálták, milyen lesz az élet 2000-ben: az egyik képen repülő autók száguldoztak a városokban, a másikon az iskolában ülve a gyerekek fejébe egy dróton keresztül jut a tudás, a harmadikon megjelenik a szélsőséges időjárási körülményektől való védelem – például egy tető a város felett. De az orvoslás változását is megjósolták: robotkarokkal műtenek az 1900-as rajzon, egy tükörszerű monitor segítségével. Döbbenetes előrelátás volt ez száz év távlatából, ám a szakember szerint még ezekből a jövővíziókból is hiányzik egy lényeges elem: az, hogy nem csak a technológia, de az ember, a társadalom is megváltozik közben.

Érdemes felkészülni rá

S mindeközben a mai szülők, tanárok egyik fő kérdése és félelme is az, vajon mi történik, ha az iskolások elkezdik használni a mesterséges intelligenciát?

- Láthatóan félünk attól ma, hogy megjelenik a mesterséges intelligencia, holott az már itt van. Így félni nincs sok értelme, inkább érdemes felkészülni rá. Itt tartunk most. Látni kell, hogy sok mindenben tud segíteni az MI, de az embereket nem tudja helyettesíteni – mutatott rá a jövőkutató, kiemelve például az egészségügyi lehetőségeket, azok közül is az orvosalkalmazások tömkelegét, amelyek azonban – hangsúlyozza - a máig meglévő adatokat és információkat használják „csupán”, mégsem tudnak egyenértékűek lenni azzal a tudással, amelyet egy ember képes alkalmazni egy-egy orvos-beteg találkozás alkalmával. Amelyben a döntések, javaslatok során a tudáson, statisztikákon, információhalmazokon túl ott van az orvos tapasztalata, embersége, szelleme, megérzése.

- Az MI nem pótol, csak segít – szögezte le. S hogy milyen lesz az MI alkalmazása az oktatásban? - Majd a tanárok megmondják, milyet szeretnének – világít rá a szakember.

- Az emberiség az évezredek alatt láthatóan folyamatosan halad a céljai felé, melyek közül a legfőbb: jobban élni. Az 1880-as évektől kezdve életminőség javító gépeket gyárt a mosogatógéptől kezdve a szövőgépen át az autóig, amely mellé felépítette a fogyasztói társadalom vízióját. Hiszen – fogalmaz a jövőkutató - akkor éri meg gépeket gyártani, ha cseréljük őket. Mindeközben megdupláztuk az emberi élettartamot, amelyre egyetlen más faj sem volt képes soha. Az MI azért jött létre, hogy ebben a társadalmi helyzetben maga az ember és a társadalom összetettebben, gyorsabban, hatékonyabban tudjon működni. Persze emellett is ugyanúgy szükség lesz például tanárra – aki ugyanis nem csupán egy „tudás transzformátor”. Az MI tehát utánzásban jó - vagyis ösztönös technológia, mert az ember utánzására épül. De vajon a megfelelő információkat adja fontos döntések esetén? A megfelelő válaszokat emeli ki? Az már az ember felelőssége, hogy megfelelőképpen tájékozódott-e.

Miért tanuljak, ha ott az MI?

A szakember szerint a jövő nemzedékeinek nem csak azért kell a jövő oktatásában mesterséges intelligenciát használni, mert az trendi, hanem mert a gyerekek ezt fogják használni, ha akarjuk, ha nem - sőt, mindenki ezt fogja használni. Azt azonban sosem szabad elfelejteni, hogy egy MI kizárólag a „beletöltött”, betáplált információk alapján tud ajánlásokat tenni. Ám ahogy egy autó vásárlásánál is felmérjük, milyen adatokkal bír, összehasonlítunk, elemzünk, ugyanúgy kell kezelni az MI javaslatait is. Ezt a felelősséget kell megtanítani a mai gyerekeknek is, akik mégis joggal teszik fel már ma a kérdést: miért kell tanulnom, ha minden ott van a kütyümben? Azért – nyomatékosítja a jövőkutató -, mert a robot a benne lévő adatból dolgozik, de nincs benne kultúra, szellem.

Rab Árpád szerint ma már nem azzal kellene foglalkozni, hogyan szorítsuk vissza az MI alkalmazását a mindennapokban, a munka területén – hiszen segíti az emberi hatékonyságot és együttműködést, segít megoldani társadalmi, környezeti kérdéseket -, hanem azzal, hogy a segítségével felszabaduló időt, energiát és lehetőségeket a megfelelő fókuszra összpontosítsuk. Például arra, amitől ember az ember: a kíváncsiságra, a szellemi teljesítményre, a valódi kapcsolatokra.

- Az életünkben nagyon fontos szerepe lesz, fogunk hozzá alkalmazkodni, a tanításban azonban nekünk kell kijelölni az irányokat – fogalmazott Rab Árpád.

A szakember előadását követően már megvalósult elképzeléseket és projekteket mutattak be, majd pedig Molnárné László Andrea kutatótanár tanár, trainer, tehetség menedzser, mesterséges intelligencia tananyagfejlesztő, a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium tanára tartott bemutató angol órát a mesterséges intelligencia alkalmazásával. A pedagógus így fogalmazott: a mesterséges intelligencia megjelenésével mára átalakultak az életkörülmények, tudni kell, mi a valós és mi a nem reális veszély ezen a téren. Éppen ezért fontos, hogy a gyerekek ismerjék, jól tudják használni azt. Mint rámutatott, már kicsi, 5. osztályos gyerekekkel is lehet használni az MI nyújtotta lehetőségeket.

Kedves Olvasó. Eddig tartott az újságíró saját kapacitásait – szellemiségét, tapasztalatát, tudását, idejét, eszközeit – felhasználó írása. Ezt követően pedig jöjjön ugyanerről a témáról a Chat GPT tudósítása, melyet a beletáplált információkból, kulcsszavakból és mondatokból írt. Hasonló cikkekkel egyre gyakrabban találkozhatnak az internet világában. Változtatás nélkül közöljük:

Rab Árpád, a digitális kultúra szakértő, jövőkutató és az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Innovációs laborjának vezetője, évtizedek óta foglalkozik a digitális technológiák és társadalom viszonyának kutatásával. Jelenleg a mesterséges intelligencia és az e-egészségügy területein végzi fő kutatásait, és elkötelezett híve a tudománykommunikációnak.

Az előadásában kifejti, hogy a chat GPT megjelenése előrevetíti az etikai és morális párbeszédeket, rácsodálkozásokat a jövő iránt, annak ellenére, hogy már évtizedek óta látjuk, merre halad a technológia fejlődése. A beszéd során hangsúlyozza, hogy az embereknek fel kell készülniük a mesterséges intelligencia térnyerésére, és ezt nem érdemeső félelemmel, hanem intelligens felkészüléssel kezelni.

Rab megosztja a nézőkkel, hogy a technológia mindig is befolyásolta az emberiség jövőjébe vetett víziókat. Az előadó említ egy 1900-as évekből származó képsorozatot, amely a 2000-es években játszódik, és repülő autókat, digitális tudásoverheadet és robotkarral végzett orvosi beavatkozásokat mutat be. Ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy az ilyen víziókból gyakran hiányzik az ember és a társadalom változása.

Az MI-ról beszélve  Rab kihangsúlyozza, hogy az MI segít, de nem pótolja az embert. Az MI adatainkra támaszkodik, de nem rendelkezik emberi tapasztalattal és megérzéssel. Az előadó a jövő oktatásában is hangsúlyozza az MI szerepét, de azt is kiemeli, hogy az emberi tényezőkre, kultúrára és szellemre is szükség van.

Az előadás során Rab kitér az MI hatékonyságára, együttműködésre és társadalmi problémák megoldására gyakorolt pozitív hatásaira. Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az MI kulturális hatása nagyobb lehet, mint azt az emberek előre gondolták. Végül arra ösztönzi a hallgatóságot, hogy az életmódra és az életminőségre is koncentráljanak, és az MI-t a környezet fejlesztésére használják, ne pedig fordítva.

Az előadás zárásaként Rab Árpád arra ösztönzi a hallgatóságot, hogy határozzák meg az irányokat az oktatás terén, és fogadják el az MI-t tükörként, amely lehetőséget teremt a hatékonyabb és együttműködőbb társadalom kialakítására.