Játék az idővel - a fehérvári órajáték és ami mögötte van (videó)

Történelmi dallamok és a február hidegsárga fényei töltik be a Kossuth utca belső udvarát, amikor egészet üt az óra. Kovács András órásmester ezen a téren ballag keresztül nap mint nap, hogy szemügyre vegye édesapja örökségét, az órajátékot és az időmérő kincseket rejtő óramúzeumot. Most is így tesz, ám most, reggeli kávéjával a kezében, leül a padra – ahol látogatók ezrei csodálták már meg az elmúlt több mint két évtizedben e különleges látványosságot – és mesél.

– Édesapám, Kovács Jenő órásmester készítette az órajátékot alkotótársaival – Ecsedi Máriával, Korompai Péterrel és Diós Tiborral -, melyet 2002-ben adtak át. Az órából kovácsoltvas tűzi horgonyzott, díszes, színes figurák jönnek elő egy sínpáron meghatározott napi időszakokban. Apám a ’80-as évek óta tervezte ezt az órajátékot. S mivel nagyon sokat utazott, így sok helyről hozott példákat hozzá. Szerette a müncheni és a prágai órajátékot is például. Elhatározta, hogy az életműve neki is egy órajáték elkészítése lesz. S mivel fehérvári órásmester volt, így itt tervezte megvalósítani az álmát. Azért választotta ezt az épületet, mert itt dolgozott a Kossuth utcai órás műhelyben, az emeleten, később pedig az óra-ékszer szaküzletben. Ezen a téren járt át minden nap többször is. A torony részt ideálisnak látta ahhoz, hogy itt megvalósuljon az órajáték, ezért 2000-ben megvásárolta a hozzá tartozó épületet, s 2002-re elkészült a felújítás, valamint az órajáték.

Az órajáték gondozásába később fia, András is bekapcsolódott, édesapja 2016-os halála óta pedig az ő feladata az órajáték karbantartása – melyben Horváth Zsolt segít neki -,de működtetéséért és az óramúzeum üzemeltetéséért is ő felel. Az órajáték figurái egy mechanikus, félkör alakú sínpályán mozognak – magyarázza a szakember, aki ezt a pályát minden évben leszereli, letakarítja, újrazsírozza s beállítja rajta a láncok feszességét. A karbantartási időszakban a figurák pihennek.

– Amikor elkészült az órajáték, még nagyobb havakra lehetett számítani a téli időszakban, így akkor nem működött a sínpályára eső hó és jég miatt. Ez a hagyomány megmaradt, noha egyre enyhébbek a telek: november végétől január végéig, február közepéig nem működik tehát az órajáték, majd újraindul – mondja a mester. Így indulhatott el múlt hét csütörtökön ismét az órajáték új, immáron huszonharmadik szezonja.

Az órajáték történelmi figurái történelmi dallamok kíséretében gördülnek ki aktív szezonjukban, ám ezt a sort megszakítja májusban a diákfigura sor – amely Fehérvár régi diákváros jellegére utal. Ebben az időszakban ballagási dallamok kíséretében hallható az órajáték. Korábban a ballagó fiatalokat búcsúztatták itt, mostanában pedig a végzős osztályfőnököket. De a figurák pihenő szezonjában sem kell teljesen lemondani az órajátékról: a karácsonyi időszakban – vízkeresztig – ugyanis figurák nélkül játszik ünnepi dallamokat az órajáték, majd pedig a figurák szezonkezdetéig – februárig – ismét történelmi dallamok játéka hallható.

Az órajáték alatt található az óramúzeum, amely 2009-ben nyílt egy félszuterén helyiségben. A helyiségek festése már nem várhatott tovább, mondja András. A napokban meg is kezdődtek a munkálatok, éppen ezért jelenleg zárva tart az épület s várhatóan egy hónap múlva nyithat újra. Az óramúzeumban 350-400 időmérő található az ébresztőóráktól az órás esztergákon át a toronyórákig, de láthatunk régi asztali, fali és zsebórákat, szerszámokat, dokumentációs fotókat és számos egyéb érdekességet is. Az óramúzeumot előre bejelentkezett csoportok látogathatják – akiknek kezdetben Kovács Jenő, most pedig már fia tart szakértő tárlatvezetést.

Az órajátékról készült videó IDE kattintva érhető el.