Briege nővér Londonban

2023-ban a Fejér Megyei Hírlap bemutatta a világot járó ír apácát, Briege McKenna szerzetesnőt, aki Jézust kéri, segítsen a betegek meggyógyításában. Briege nővér februárban Londonban három napos lelkigyakorlatot tartott. Az ír nemzeti ünnep alkalmából most ezekből az előadásokból készítettünk rövid összefoglalót, mert mindaz, ami ír, az magyar is, érezni áthallásokat Szent István városában is. Csodák történnek, ez a címe Briege McKenna nővér 1987-ben kiadott több millió kötetet eladott könyvének, amiben arról ír, hogy Isten meg tudja tenni a lehetetlent. A nővér most a papok, nővérek szerepéről tartott előadást.

Briege nővér így foglalta össze küldetését: Ma azt halljuk, hogy olyan sok probléma van a papokkal, hogy gyakran úgy érzik, hogy ez egy vesztes csata. Mióta megkaptam ezt a szolgálatot, kritikusan viszonyultam a papokhoz, mert az 1970-es években sokan elhagyták a hivatásukat, és sok volt a konfliktus. Apácák is kiléptek, és a rosszakarónak ez volt a legegyszerűbb, mert nem kellett mást tenni, mint kritizálni. A kápolnában azt mondtam az Úrnak: Édes Istenem, mi a baj a papsággal? Hallottam, hogy az Úr ezt kérdezte: de mit értesz azon, hogy baj van a papságommal? Akkor kaptam a kinyilatkoztatást, hogy mi a papi feladat. Jézus megmutatta a pappá szentelést, majd kijelölte küldetésemet. Ez az 1970-es évek elején történt. Mondatait világosan megértettem. Közeleg az idő, amikor óriási válság lép fel a családi életben – mondta. A családok elutasítják a papi hivatás ajándékát, mert a papok nem ápolják azokat. Mindig hivatást fogok adni, mondta az Úr, soha nem szegem meg az ígéretemet, hogy a híveimmel leszek, de nem minden helyen. Ha nem ápoljuk és nem marad Írországban vagy Amerikában pap, akkor a katolikus egyház meg fog szűnni. Úgy éreztem, hogy az Úr azt akarja, hogy menjek és mondjam el a laikusoknak, hogy a hivatások a családból származnak, és mi felelősek vagyunk értük. Papok nélkül elutasítjuk az eszközt: az embert. Csüggesztő volt látni a bűnöket és a botrányokat. Jézus sírt. Tengernyi püspököt és papot láttam. Jézus sírt, és kinyújtotta a kezét, és jelezte, hogy nekem, ír katolikusnak kell valamit tennem. Gyermekkoromban nagy tiszteletet éreztünk a papság iránt. Soha senki nem mondott semmi rosszat, nem kritizálta a papokat. Talán túl óvatosan, túl nagy tisztelettel kezeltük a papokat, ami megnehezítette a dolgukat. Mert ez olyan volt, mintha azt mondanánk, te a magad királya vagy. Sokszor az a probléma, hogy nem tudnak megfelelni az emberek által támasztott elvárásoknak. Ez az igazi veszély.

Úgy éreztem, hogy beszélnem kell a papok szolgálatában, mert az Úr 45 éve adta nekem ezt egy gyönyörű élményben, hogy miről szól a papság. És imádkoztam. Hirtelen meghallottam ezt a gyengéd hangot, ami azt mondta: Briege, elküldöm hozzád Pablo Atyát, mert ő az, akivel dolgozni fogsz. Együtt megújítjátok és segítitek a papjaimat és a népet. A pap engedelmeskedik a Szentléleknek és jön az Atya és Jézus. Minden pap, akit közösségben szentelnek fel, tudja, hogy nem ő, hanem a Jézus által adott hatalom teljesíti a Szentlélek ígéretét. Innen jött az az érzésem, hogy nincs olyan, hogy bárkinek automatikusan joga lenne a papi hivatáshoz: Azt Istentől kapja. És nincs késői hivatás. Ezt a kifejezés, akkor használjuk, amikor egy férfi eldönti, hogy pap lesz. De a hivatás nem későn lép be az életébe, az mindig ott volt. Ma nehezebb választ adni az embereknek, talán a világi társadalom, a modernizmus, a szekularizáció és a szexuális forradalom miatt. Nagy az elismerésem azon fiatal férfiak és nők iránt, akik ma vallásos életet élnek. Gyerekkoromban nem volt ilyen hatalmas különbség. A családban elmondtuk a rózsafüzért, mindannyian jártunk a misére, és soha nem hallottam azokat a kifejezéseket, amelyeket ma használnak, tehát nem volt drámai különbség a vallásos családi élet és a papi hivatás között. Elmentem egy püspökhöz és elmondtam neki, hogy látom a papi hivatás problémáját. Meghallgatott, az ablakhoz ment, néhány perc után ezt mondta: húgom, látom a láthatáron, hogy Krisztus közeledik a közösség felé, és amikor megérkezik, így szól, ragaszkodj a látomásodhoz! Isten adta, engedelmeskedj feletteseidnek, és ha ez Istentől van, akkor Isten fel fogja támasztani a papi hívatást, amikor erre szükség van! Nagyszerű tanács volt. Valójában ez történt.