Húsvét után derül ki, szenvedtek-e, s ha igen, milyen mértékű fagykárt a gyümölcsösök

Fejér vármegyében az eddigi jelzések szerint a mínuszok csak néhány területen és többnyire kisebb mértékben károsították a virágba borult barackfákat. A vármegye két nagyobb gyümölcstermesztő gazdasága közül a Borbás kert abai barackosában okoztak komoly kárt a fagyok. Borbás Edit, a családi gazdaság irányítója szerint a lapos területen fekvő gyümölcsöst valósággal letarolták a mínuszok. A vállalkozás többi területén, a védekezés eredményeként egyelőre nem mutatkoznak számottevő károk. Azt, hogy a fagy okozott-e, s mekkora kárt a Nagyvenyim környékén gazdálkodó Venyim Gyümölcse kertészet 25 hektáros gyümölcsösében, húsvét után lehet pontosan felmérni. Csizmadia György, a gazdaság tulajdonosa, vezetője elmondta: korszerű gázos fagyvédelmi berendezéseket vásároltak, s azokkal vették fel a küzdelmet a mínuszokkal. Nagyon odafigyeltek, és ha kell, a következő hetekben is odafigyelnek a védekezésre, annál is inkább, mert tavaly 90 százalékos fagykár sújtotta a vállalkozást. A termelő szerint most az okoz gondot, hogy a kevés csapadék miatt száraz a talaj, pedig fagyveszély esetén nagy szükség volna a fákat óvó „pára paplanra”.

– A mínuszok főként az Alföld és Nyugat-Dunántúl egyes területein okoztak károkat a mélynyugalmi állapotból a korábbi években megszokottnál előbb, már február vége felé „felébredt” és virágot bontó, korai érésű kajszi-és őszibarackosokban. A gyors tavaszodás és virágzás azért jelenthet gondot, mert hosszabbra nyúlik a fák fagyveszélyes időszaka, míg ugyanis a virágbimbók – fajtától függően – a mínusz 3- 5 fokot is elviselik különösebb károsodás nélkül, a nyitott virágok, s főleg az aprócska, már megkötött gyümölcsök a mínusz 1- 2 fokos hőmérsékletet is nagyon megsínylik. A fagy a korai kajszira és őszibarackra jelenti a legnagyobb veszélyt, s, hogy mennyire így van, jelzi, megfelelő mennyiségű kajszi termést öt év alatt legfeljebb két esztendőben szüretelhetünk csak. Miután az időjárásra, a korai tavaszodásra nincs ráhatásunk, a problémára hosszú távon a fajtacsere jelenthetne megoldást. Bár az elmúlt években csaknem ötven új fajtát próbáltak ki a hazai és külföldi termelők, kevés vált be közülük, s így nemcsak nálunk, hanem a többi európai baracktermelő országban sincs még a megváltozott időjáráshoz jól alkalmazkodó fajta – mondta el hírportálunk és a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére Takács Ferenc, a FruitVeb alelnöke. A Magyar Gyümölcs és Zöldség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakembere úgy vélte, amennyiben tartós lesz a hét második felére jelzett tavasziasan enyhe idő, napok alatt valamennyi gyümölcsfajnál „berobbanhat” a teljes virágzás. S ha a következő hetekben nem következik be újabb hidegbetörés és fagy, a gyümölcstermelők bízhatnak abban, hogy nagy valószínűséggel jobb évük lesz, mint a tavalyi volt. Azt, hogy a márciusi fagyok mely területeken, s milyen mértékű kárt okoztak, pontosan csak április elején lehet megállapítani. A termelők a múlt évinél feltehetően enyhébb fokú kártétel mellett abban is bízhatnak, hogy ha a fagy meg is „csípte” a fák korai virágait, a „tartaléknak”, a második virágcsapatnak az enyhe idő megérkezésével bekövetkező kinyílása enyhítheti a kárt. De azért még a márciusi hideg napok elmúltával sem lélegezhetnek fel a gyümölcsösök művelői, május első feléig ugyanis még elő- előfordulhatnak fagyos időszakok, talaj menti fagyok.