Ismerjük meg Fejér településeit! - Kápolnásnyék

Kápolnásnyékről készült filmünket ITT tekinthetik meg.

A Mezőföld peremén fekvő térséget először a bronzkorban népesítették be a kelták. Később megfordultak itt a rómaiak, a longobárdok, majd az avarok, vagyis már jóval a honfoglalás előtt is lakott volt a tó közvetlen szomszédsága. Neve – amely a területet megszálló honfoglaló törzsek egyikére utal – először III. Béla egyik oklevelében jelenik meg, Gnec alakban. A Kápolnás Nyék forma a 16. század elején tűnik fel. A törökdúlás idején a falu elpusztult, lakói elmenekültek, megmaradt földjeit a környékbeliek legeltetésre és kaszálásra használták, ez viszont elég indokot adott arra, hogy a török és a magyar földesúr is megadóztassa őket. Kápolnásnyék az 1720-as évektől kezdett ismét benépesülni. A község lakói főleg köznemesek, az őket kiszolgáló cselédek és mezőgazdasági munkások voltak. Ezt az időszakot a gyarapodás évszázadának tartják. 

Az 1780- as években mintegy 500 fő élt a községben, 1830-ban pedig már 1305 lakost számoltak. Eddigre a vallási megoszlás is átalakult, a katolikusok számát meghaladta a reformátusoké – a református anyaegyház is az 1780-as években alakult – és több mint 100 zsidót is találunk ekkoriban Kápolnásnyéken. Az Alsó-Kápolnásnyéken földekkel rendelkező Nádasdyakkal a nagybirtok is megjelent a település történelmében. A község mai arculatát az 1900-as évek elején alakították ki. A 20. század 30-as éveiben Kápolnásnyék a fehérvári járás harmadik leggazdagabb községévé lépett elő, köszönhetően a Velencei-tavi idegenforgalom fellendülésének, amelyből a település mint kereskedelmi és szolgáltató háttérbázis vette ki a részét. Ekkor épült meg a fővárosból Balatonra vezető állami műút is (ma 7-es számú főút), amelyik a községet is érintette. 

A fejlődést a második világháború akasztotta meg, amely már 1944 decemberétől harcok színhelyévé vált és többször cserélt gazdát. A háború után nehéz évek következtek a falu életében, mely ismét elmaradt a környék településeitől. Igaz, nem is volt a saját maga ura, még a 70-80-as években is a velencei nagyközségi közös tanács igazgatta. Függetlenségét 1990-ben nyerte vissza. Ekkor indult ismét komoly fejlődésnek és vált újra a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisává. 

A község csendes történelmének is megvannak azért a maga fényes pontjai. Itt született 1800. december 1-jén a Szózat költője, Vörösmarty Mihály, aki egyéves múlt, amikor szüleivel a Nádasdy grófi család gazdatiszti házába költözött. Ezt az épületet rendezték be emlékháznak, mely méltán az ország legjelentősebb Vörösmarty- emlékhelye, s amelyet olvasóink Kápolnásnyék legjellemzőbb épített örökségének választottak. Ehhez a házhoz kötődik Vörösmarty legtöbb gyerekkori élménye, hiszen 16 éves koráig – amikortól már Pesten folytatta tanulmányait – élt itt. Az épületet 1884-ben Ott Károly pénzügyminiszteri számtanácsos vásárolta meg, aki viszont híven ápolta a falak örökségét. Ő és neje alakították ki az első Vörösmarty- emlékszobát a házban. 

A Vörösmarty Emlékház mellett érdemes ellátogatni a 2016-ban gyönyörűen felújított Halász-kastélyba, ahol kiállításokat és egyéb programokat kínálnak, a kastély szintén helyreállított parkjában pedig híres magyarok mellszobrai és egyéb alkotások között tehetünk sétát. Kápolnásnyéken egy harmadik ház is otthont adott Vörösmartynak, ahová a szabadságharc bukása után költözött feleségével és gyermekeivel. Az egykori ház – amely ma már nincs meg – mögötti részen áll a feleségéről elnevezett Csajághy Laura Szabadtéri Színpad, ami 2019-ben újult meg és ahol színházi előadásokat, koncerteket, táncelőadásokat láthat és hallhat a nagyközönség a nyári időszakban. Ha legközelebb a főváros és a Balaton között autóznak, tegyenek egy rövid kitérőt Kápolnásnyékre és nézzék meg a település megszépült központját is!

Fontos a jó közösség és a nagyvárosok közelsége

Döntésükben szerepet játszott, hogy közel esik Fehérvárhoz és Budapesthez is. Ám akkor derült ki igazán, hogy jó választás volt, amikor a gyerekeik megszülettek. Ahogy nőttek, úgy kapcsolódtak be a szülők is egyre jobban a közösségi életbe, így ma már számtalan ismerősük és barátjuk van a községben. Szeretik, hogy közel van a Velencei-tó, ahová gyakran mennek kerékpárral, és a tó lehetőséget kínál a vízi sportokra is.

Oliser Zsuzsanna 17 éve él a Kápolnásnyékhez tartozó Pettenden, amire azért esett a választása, mert akkor kétéves kisfiának megfelelő életteret keresett, de nála is szempont volt a főváros közelsége. Polgárőrként ma már sok embert ismer. Azt mondja, a pettendi közösség talán zártabb, ám így is „zajos” élet folyik, télen-nyáron számtalan programmal és olyan lehetőségekkel, mint a Csajághy színpad előadásai, vagy a Halász-kastély kiállításai.

Farkasréti Tamás válását követően kezdett új életet Kápolnásnyéken 14 évvel ezelőtt. Két unokájával szívesen kerékpározik, kirándul a környéken és szívesen viszi őket különböző gyerekprogramokra a Halász Gedeon Eseményközpontba, vagy más helyekre. Azt mondja, a közösségi életre a községben nem lehet panasz, az emberek barátságosak, de sokat számít a jó közbiztonság is.