Együk a műcsirkét, műgyümölcsöt? Indulatok a gázágyú körül

Reggel 6 órakor megszólal és szükség esetén este 19 óráig hallható a gárdonyi határban az a durrogó hang, amely kicsapta a biztosítékot valaki(k)nél a napokban. Először az L. Simon Borászatot vette célba a telefonáló, akinek hívását nem tudta szó nélkül hagyni a szőlőterületen gazdálkodó L. Simon László. Mint nyilatkozatában fogalmazott, „Az elmúlt két napban több névtelen telefonáló zaklatta a munkatársainkat a gárdonyi határban hallható "durrogtatások" miatt. Otrombán kiabáltak, s feljelentéssel fenyegetőztek.” Mint kiderült azonban, félrement a fenyegető üzenet, ugyanis ezúttal nem ezen a területen szóltak a gázágyúk, hiszen a szőlőtőkék még nem teremnek, nem kíváncsi még rá a seregély. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne máshol gyümölcs, ahol óriási károkat tud okozni a ma védett seregély és ne védekeznének ellene ők is, amikor eljön az ideje. Ezért is fogalmazott úgy L. Simon László, hogy „Amikor szükséges lesz, mi is meg fogjuk óvni az ültetvényeinket a seregélyektől. Ezt a törvények betartásával fogjuk megtenni. Természetesen éjszaka senki sem működtet gázágyúkat, mi sem fogunk. Cégünk tulajdonosai és dolgozói is helyi lakosok, már csak ezért is igyekszünk a legkevésbé zavarni az itt élők és a nálunk nyaralók nyugalmát, akik ráadásul a vásárlóink is. Ugyanakkor a megértésüket és a türelmüket kérjük.”

A környék – azaz a gárdonyi, velencei, seregélyesi és pusztaszabolcsi – gazdálkodók, mint fogalmazott, sok embernek adnak munkát, „minőségi élelmiszeripari alapanyagokat és termékeket állítanak elő, s adót fizetnek. Rendet tartanak a határban, gondozzák a mezőgazdasági utakat, s mások után összeszedik az egyre több illegálisan lerakott szemetet. Nekik igenis joguk minden legális eszközzel és módszerrel megvédeni a területüket és a terményeiket” – tette hozzá.

Ezt az álláspontot képviseli valószínűleg minden mezőgazdasággal foglalkozó, nem csak a térségben. Így van ezzel Borbás Edit is, akinek a gyümölcsösébe szerinte még be is mentek engedély nélkül azok, akik a durrogás forrását keresték. Merthogy náluk most érik a meggy, melyet évek óta károsítanak a seregélyek. Ezért is használják reggel 6 és este 19 óra között szükség esetén – engedéllyel – a gázágyúkat. A gazdálkodó feldúlt hangon mesélte a feol.hu-nak: ő is megkapta a fenyegetőző telefonhívást, mégpedig egy hölgytől, aki azt ígérte, ha nem maradnak csendben, felgyújtja a gyümölcsöst védő eszközt. A rendőrségi feljelentés tehát érik. Erről így mesélt zaklatottan:

- Ma felhívott egy hölgy, megfenyegetett, ha nem hallgattatom el a gázágyút, kimegy és felgyújtja. Elmondtam neki is: eddig egy kamion meggyet ettek le a seregélyek, így nem véletlen, hogy idén csak négy nap szedd magad meggy akciót tudunk tartani. Igaz, nem írtuk ki, hogy mi ennek az oka, pedig lehet, kellett volna. Hát ezért. A gázágyút zajszintmérővel mérték be a szakemberek, a működése megfelel az előírtaknak, hivatalosan használjuk. És még fogjuk is, legalább egy hónapig, amig le nem megy a szüret. Nem tudok mit tenni, mi ebből élünk… A telefonáló azt mondta, őt ez nem érdekli, és amúgy sem jönne ide meggyet szedni, mert neki van a kertben. Kérdem én, hát akkor más se tegye? Egyen inkább mindenki műcsirkét, műgyümölcsöt? – kérdezte a gazdálkodó, rámutatva: míg 30 éve puskával járták a mezőőrök a mezőgazdasági területeket és úgy tartották távol hatékonyan a seregélyeket, ma erre nincs lehetőség, mert védett madár. Sehogy máshogy nem tudnak védekezni ellene. – Egész évben azon dolgozunk, hogy legyen gyümölcs, s mikor mindenki azt kérdezi, miért ilyen drága, nem látják, mennyit küzdünk érte - mikor az időjárással, mikor a moníliával, mikor pedig a seregéllyel. Közben pedig nincs szakmunkás, ami tovább nehezíti a gazdálkodást – tette hozzá, ahogy azt is: - Én sem mondom azt, hogy ne üljön autóba vagy vonatra és ne menjen Budapestre dolgozni, mert szerintem az környezetkárosító és hangos. Én azért dolgozom, hogy legyen még magyar gyümölcs az emberek asztalán.

A vidéki élet a mezőgazdasági területek közelében ilyen – a védekezés eme legkevésbé „gyilkos”, mégis hatékony módszerére tehát lehet számítani a jövőben is, egészen addig, amíg igény van arra, hogy Magyarországon magyar termény kerüljön az asztalra.