2024.06.05. 19:30
Öreg szakik és örökifjak a munka világában
A szavazás napjához közeledve sokan választották kampánytémának az idősek helyzetét, volt, aki egyenesen negatív tendenciának állította be, hogy sokan döntenek a munka mellett akkor is, ha már elhagyták a nyugdíjas kor határát. Pedig a kép ennél sokkal árnyaltabb, hiszen az időskori munkavégzés számos módon hozzájárulhat például a demencia megelőzéséhez vagy késleltetéséhez.
Kereskedő Emőke a Kossuth-díjas énekmondóval, Tolcsvay Bélával Pázmándon. Tolcsvay Béla is nagyon aktív életet él, egyik fellépésről siet a másikra, másként el sem tudná képzelni a mindennapjait
Fotó: feol.hu
A mentális és fizikai aktivitás, a társas kapcsolatok fenntartása, valamint az élet strukturáltsága és céljainak jó megválasztása fontos szerepet játszik az agy egészségének megőrzésében. Fontos azonban, hogy az idős emberek saját igényeikhez és képességeikhez igazodva válasszanak feladatot, hogy a munkavégzés valóban pozitív hatással legyen az életükre.
– A demencia az időskori mentális hanyatlás súlyos formája, amely jelentős kihívást jelent az érintettek és családjaik számára. Számos kutatás és szakértő véleménye szerint az időskori munkavégzés hozzájárulhat a demencia megelőzéséhez vagy késleltetéséhez – mondta a FEOL-nak Kereskedő Emőke teológus, életvégi szociális lelkigondozó, akinek az idősellátás a szakterülete. – Az időskori munkavégzés egyik legfontosabb előnye, hogy folyamatos mentális stimulációt biztosít. Az agy rendszeres használata és új kihívások elé állítása segít megőrizni az agyi funkciókat és a kognitív képességeket. Az olyan tevékenységek, amelyek problémamegoldást, döntéshozatalt és kreativitást igényelnek, különösen hasznosak lehetnek az agy egészségének megőrzése szempontjából. Az aktív munkavégzés során az idősek folyamatosan új információkat dolgoznak fel és alkalmaznak, ami hozzájárulhat az agy funkcionalitásához. Ezenkívül a munkavégzés társas kapcsolatokat is biztosít, amely szintén fontos szerepet játszik a demencia megelőzésében. A munkahelyi közösség és az emberi interakciók segítenek fenntartani a szociális kapcsolatokat és csökkenthetik az elszigetelődést, amely gyakori probléma idősebb korban.
A szakértő hangsúlyozta: a fizikai aktivitás fontos tényező a demencia megelőzésében. Az olyan munkák, amelyek mozgást igényelnek, segítenek szinten tartani a fizikai egészséget, és ez közvetett módon hat az agy és a lélek egészségére is.
– Az időskori munkavégzés strukturáltságot és célt ad az életnek, amely támogatja az általános jólétet és az életminőség javulását – folytatta Kereskedő Emőke. – A munka folytatása olyan értelmet és célkitűzést biztosít, amelyek motivációt és önbecsülést nyújtanak. A pozitív életszemlélet és a célorientáltság hozzájárulhat a demencia kockázatának csökkentéséhez. Az időskori munkavégzés tehát számos előnnyel járhat a demencia megelőzésében, azonban fontos, hogy az egyének megtalálják a megfelelő egyensúlyt. Az egészségügyi állapot, a fizikai képességek és a személyes preferenciák figyelembevétele mellett érdemes olyan munkát választani, amely kihívást és örömet jelent, ugyanakkor nem túl megterhelő. Nem szabad elfelejteni, hogy a munka és a pihenés egyensúlyának megteremtése kulcsfontosságú az időskori egészség megőrzése felé vezető úton.
Kétségtelen, hogy anyagi szempontból is jelentős előnyökkel járhat a nyugdíjasok számára a munka mellett való döntés, ugyanis sokaknak a havonta kézhez kapott összeg nem elegendő a korábbi életmód fenntartásához, különösen, ha váratlan kiadások merülnek fel. A munkával járó jövedelem kiegészítheti a nyugdíjat, javítva ezzel a pénzügyi helyzetet és a biztonságérzetet, valamint az önértékelés szempontjából is előnyös lehet. Az egyén hasznosnak érezheti magát, miközben a munkával elért eredmények és az ahhoz kapcsolódó elismerés növelheti az önbecsülést és az önbizalmat.
– A nyugdíjas munkavállalók jelentős szakmai tapasztalattal és tudással rendelkeznek, amit átadhatnak a fiatalabb generációk tagjainak. Ez nem csak a munkáltatóknak hasznos, a nyugdíjasoknak is kielégítő és értelmes tevékenységet jelenthet. A modern munkaerőpiac rugalmassága és sokféle lehetőségei – beleértve a részmunkaidőt, a távmunka lehetőségeit és az önkéntes munkát – lehetővé teszik, hogy az idősek olyan munkát válasszanak, amely megfelel igényeiknek és életstílusuknak. A munka kihívásai és az új készségek elsajátítása szellemi frissességet eredményezhet. Pár hete régi barátaim látogattak el hozzám Svájcból. Mindketten elmúltak már 80 évesek. A férfi üzletemberként dolgozott élete nagyobb részében, és még most is dolgozik. Ugyanúgy utazik, végzi az eddigi munkáját, mint huszonkét évvel ezelőtt, amikor megismertem. A mai napig tervez, új célokat keres. De Magyarországon is az elmúlt tizenhárom évben megnégyszereződött a dolgozó nyugdíjasok száma.
A nyugdíjazás utáni rendszeres tevékenység tehát számos előnnyel járhat, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a hátrányokat sem, amelyek különösen akkor jelentkezhetnek, ha valaki nem önként, hanem kényszerűségből folytatja a munkát, figyelmeztet a szociális szakember. Az idősebb munkavállalók esetében számos negatív hatás léphet fel, ezeket érdemes alaposan mérlegelni.
– Elsősorban az egészségügyi problémák jelenthetnek komoly kockázatot. Az időskori munkavégzés fizikailag és mentálisan megterhelő lehet, különösen akkor, ha valaki már meglévő egészségügyi problémákkal küzd. Az intenzív munka súlyosbíthatja ezeket az állapotokat, és új bajok kialakulását idézheti elő, jelentős stresszt és szorongást is okozhat. Az egyén nyomás alá kerülhet, különösen akkor, ha nem érzi magát képesnek vagy motiváltnak egy adott feladathoz. Ez a stressz negatív hatással lehet az általános jólétre, mivel a folyamatos feszültség és aggodalom rontja az életminőséget. A munkaidő korlátozhatja a pihenésre, a családdal és a barátokkal való kapcsolattartásra, valamint a személyes hobbi és szenvedély kiélésére fordítható időt. Idős korban különösen fontos, hogy elegendő időt szánjunk a regenerálódásra és a társas kapcsolatokra, hiszen ezek alapvetően járulnak hozzá a lelki és a fizikai egészséghez.
Tény sajnos, hogy az idősebbek gyakran szembesülnek munkahelyi diszkriminációval. Az életkor miatti előítéletek, a kisebb karrierlehetőség és az alacsonyabb bérek mind megnehezíthetik a munkavállalás folyamatát, és csökkenthetik az idősek motivációját és elégedettségét.
– Számukra kevesebb lehetőség áll rendelkezésre, különösen azokban az iparágakban, amelyek fizikai munkát igényelnek vagy gyors technológiai változásokon mennek keresztül. Ez megnehezítheti az álláskeresést és a megfelelő munkakör megtalálását, ami tovább növelheti a frusztrációt és a stresszt. A munka folytatása csökkentheti a nyugdíjas évek élvezetét, hiszen kevesebb idő marad a pihenésre és az aktív nyugdíjas életmódra. Az emberek kevesebb időt tölthetnek utazással és más, a nyugdíjas évekhez kapcsolódó élményekkel, amelyek a nyugalom és az elégedettség forrásai lehetnének.
Kereskedő Emőke így összegzett: bár a munkavégzés nyugdíjazás után számos előnyt kínál, fontos figyelembe venni annak hátrányait is. Különösen akkor, ha valaki kényszerűségből dolgozik, a munka negatív hatással lehet az egészségre, az életminőségre és az általános jólétre. Fontos, hogy az idősebb munkavállalók számára támogató környezetet és megfelelő munkalehetőségeket biztosítsunk, hogy a tevékenység pozitív élmény lehessen számukra. Az időskori munkavégzés és az időskor élvezetének egyensúlya elérhető, ha az egyén tudatosan tervezi meg a mindennapjait, és megfelelően osztja be az idejét. Hogyan lehet megtalálni ebben a helyes arányt? Bár első pillantásra nehéznek tűnhet a kettő összeegyeztetése, megfelelő tervezéssel és tudatos döntésekkel lehetséges egy olyan életmód kialakítása, amelyben mindkét terület harmonikusan együtt létezik.
Példák a távolból: mennyire dolgoznak az öregek?
A nyugdíjazás utáni munkavégzés nem csak Magyarországra jellemző, világszerte számos helyen előfordul. Az emberek különböző okokból döntenek úgy, hogy tovább dolgoznak nyugdíjazásuk után, beleértve a pénzügyi szükségleteket, a mentális és fizikai aktivitás fenntartását, valamint a társadalmi kapcsolatok megőrzését. Az alábbiakban néhány olyan országot vizsgálunk meg ilyen szempontból, ahol viszonylag gyakran döntenek az idősek a munka mellett.
Az Egyesült Államokban sokan döntenek úgy, hogy nyugdíjazásuk után is dolgoznak. Az okok között szerepel az anyagi szükséglet, az egészségbiztosítás fenntartása, valamint a munka adta mentális és fizikai stimuláció. Az úgynevezett „gig economy”, azaz „alkalmi munkák gazdasága” is lehetőséget kínál a nyugdíjasoknak, hogy részmunkaidőben dolgozzanak, vagy projektalapú munkákban vegyenek részt.
Japánban a hosszú élettartam és az elöregedő társadalom miatt egyre többen dolgoznak nyugdíjazásuk után. Az idősebb munkavállalók nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek, amelyet továbbra is hasznosnak tartanak a munkaerőpiacon. A kormány különböző programokkal támogatja az idősebbek foglalkoztatását.
Németországban is egyre többen dolgoznak nyugdíjazásuk után. Az idős munkavállalók számos iparágban aktívak, és a részmunkaidős foglalkoztatás népszerű lehetőség. Az idősebb munkavállalók tapasztalata és szakértelme értékes a munkaadóknak.
Az Egyesült Királyságban sok nyugdíjas dönt úgy, hogy tovább dolgozik, akár anyagi okokból, akár azért, mert szeretne aktív maradni és társadalmi kapcsolatokat fenntartani. A részmunkaidős és önkéntes munkalehetőségek is népszerűek a nyugdíjasok körében.
Svédországban az idősebb munkavállalóknak kedvező munkafeltételek és támogatások állnak rendelkezésre. A svéd nyugdíjrendszer rugalmas és lehetővé teszi a nyugdíjasok számára, hogy tovább dolgozzanak és növeljék nyugdíjukat.
Ausztráliában is sokan döntenek a nyugdíjazás utáni munkavégzés mellett, különösen részmunkaidős vagy alkalmi munkák formájában. Az idősebb munkavállalók tapasztalata és szakértelme értékes a munkaerőpiacon, és egyre többen élvezik a munka nyújtotta kihívásokat és közösségi élményeket.
Ezek az országok példák arra, hogy a nyugdíjazás utáni munkavégzés globális jelenség, amit számos tényező befolyásol. A kormányzati programok, a munkaadói hozzáállás és a nyugdíjrendszerek rugalmassága mind hozzájárulhat ahhoz, hogy az idősebbek, ha szeretnék, folytathassák a munkát.
A KSH szerint az időskorúak eltartottsági rátája 2020-ban Olaszországban, Finnországban és Görögországban volt a legmagasabb (35% felett), míg Luxemburgban, Írországban, Cipruson és Szlovákiában a legalacsonyabb (25% alatt). Magyarország a 30,3%-os értékkel az unió középmezőnyébe tartozott 2020-ban. Az Eurostat szerint az unióban az időskori eltartottsági ráta 2070-ig folyamatosan és egyenletesen emelkedik majd, értéke 2070-ben eléri az 54%-ot, ami azt jelenti, hogy egy időskorúra kevesebb mint két 15-64 éves jut majd. A 27 tagállamban ez az arány várhatóan 45–63% közötti értékeket fog felvenni. A legkedvezőtlenebb helyzetben a becslések szerint 2070-ben Lengyelország, Portugália, Olaszország és Litvánia lesz 60% feletti értékkel, míg a legkedvezőbben Svédország, Ciprus és Írország 48% alatti rátával.
Az idősödő társadalmakban – Európában és Magyarországon egyaránt – egyre nagyobb szükség lesz a nyugdíjas korban lévő munkavállalókra, mivel egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra.