Jó reggelt Fejér vármegye!

Egy lelkész társaságában, terápiás csoport tagjaival ültem együtt, akadt közöttünk börtönből szabadult egykori bűnöző, gyógyuló alkoholista és drogos. Bögrék voltak előttük, azokba töltöttük a kávét, a teát, a vizet, és feltűnt, hogy a többségük sérült, repedt. Eszembe jutott, hogy a szekrényemben van egy nagy doboz vadonatúj bögre, egy rendezvényről maradt meg, félretettem. Mondtam a lelkésznek, szívesen felajánlom őket, cseréljük ki a sérülteket. Rám nézett és megkérdezte: mi a baj ezekkel a bögrékkel? Mindannyian csorba porcelánok vagyunk ebben a világban. A kérdés, miként tekintünk egy hibás pohárra. Úgy, mint olyanra, amiből még sokat lehet inni, vagy haszontalan tárgyként? Így aztán maradtak a régi bögrék az asztalon, és az újak a szekrényemben.