Szárnyra röppent gólyahír: elmentek vagy nem mentek el?

– Egy fészek, tele történetekkel. Elég sok minden történt itt az elmúlt néhány hónapban – meséli egyikük, míg másikuk helyeselve hozzáteszi: – Igen-igen, volt itt minden. Turbékolás, családalapítás, vérre menő harc és a félárva fiókák felnevelése. Kalandos volt nekik is a nyár. De most hol lehetnek? Tán már elindultak? – kérdezi felém fordulva. – Megkérdezek egy szakértőt! – vágtam rá azonnal, majd a következő pillanatban már a telefon másik végén  Klébert Antal természetvédelmi őr adott magyarázatot a különösnek tűnő, de egyáltalán nem szokatlan jelenségre.

Együtt bandáznak a gólyák!

– Igen, valóban elmentek, de még nem a hosszú útra, hanem csupán a fészküket és környezetüket hagyták el! – kezdte beszélgetésünket a szakértő, majd folytatta – Ilyenkor, augusztus elejétől csapatokba verődve gyülekeznek és lakmároznak a táplálkozó területeken, jellemzően szeméttelepeken vagy  a Dinnyési-fertőnél gyűjtik az energiát a vonuláshoz a fiatalok és az idősebbek egyaránt. Olyan Mária-nap körül, körülbelül két hét múlva megerősödve kelnek majd útra kedvező szélviszonyok között „vitorláznak" Afrika felé, tudniillik, szembe szélben ők nem repülnek, ha ilyennel szembesülnek is az útjuk során, akkor felfüggesztik a vonulást és leszállnak mocsaras területeken lakmározni. Több ezres csapatokban vonulnak és jellemzően két ponton, Gibraltárnál és Boszporusznál hagyják el Európát. Ám nem mindenki vonul: vannak, akik maradnak! – fogalmazott sejtelmesen.

Téli gólyák

Mint megtudtuk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őrétől, az utóbbi években a klímaváltozás miatt egyre több gólya próbál itthon áttelelni, hiszen eddig sem a hideggel volt a gond, hanem a táplálékszerzéssel, de ez az enyhébb időjárás miatt megváltozott. Klébert Antal elmesélte, vannak az úgynevezett téli gólyák, akik valójában el se mennek.  Ha sikeres az áttelelés, akkor ők komoly előnyre tesznek szert a populáción belül, hiszen nem kell megtenniük hosszú vándorutat, így  előbb foglalják el a jó  helyeken lévő fészkeket és előnyhöz jutnak. A felmelegedés miatt pedig egyre többen próbálkoznak. Példaként említette a feketerigókat, akik régebben vonuló madárnak számítottak, de már eszük ágában sincs hosszú utat megtenni, itt maradnak, nem mennek sehova.