2 órája
Titokzatos, mégis hétköznapi jelenség
A köd a levegő nedvességtartalmának egyik látható formája. Olyan réteges felhő, amelynek alja közvetlenül a földfelszínt érinti. Ha a látótávolság 1 km alá csökken, ködről beszélünk, ha több, akkor párásság a megfelelő kifejezés.
Ködös hajnal a Duna-parton
Fotó: P. Mester Anikó
Titokzatos, misztikus jelenség, amely egyaránt hozhat magával gyönyörű látványokat és komoly kihívásokat is. A köd, ez a lágy, fehér fátyol, amely leginkább ősszel és télen beborítja a tájat, mindig is megragadta az emberek fantáziáját.
Hogyan alakul ki a köd?
A köd lényegében nem más, mint a levegőben lecsapódott vízcseppek sűrű felhője, amely a földfelszínt érinti. Ahhoz, hogy köd keletkezzen, a levegőnek telítődnie kell vízgőzzel.
A köd különböző körülmények között alakulhat ki, például:
- Lehűlés: Amikor a levegő hőmérséklete gyorsan csökken, például éjszaka vagy hideg felszín felett.
- Bepárolgás: Amikor meleg víz felett a levegő párával telítődik.
- Különböző hőmérsékletű légtömegek keveredése: Például amikor hideg és meleg levegő találkozik.
A lehűlés típusa szerint a köd többféle lehet. A kisugárzási köd derült, hűvös éjszakákon alakul ki, főként a szárazföld felett, amikor a talaj kisugárzása lehűti a felette lévő levegőt. Advekciós köd akkor jön létre, ha a meleg, párás levegő hidegebb felszín fölé áramlik. Lejtőködről pedig akkor beszélünk, ha a dombok vagy hegyek kényszerítik emelkedésre a levegőt, ami így lehűl, és köd képződik.
Hogyan oszlik fel a köd?
A köd általában a Nap melegítő hatására szűnik meg, mivel a meleg levegő több párát képes megtartani. Ha szél támad, az szintén segíthet a köd eloszlatásában.
Köd és ember
A köd romantikus hangulata mellett a közlekedésben komoly akadályokat okozhat, különösen a rossz látási viszonyok miatt.