Ma van a túlfogyasztás világnapja – A jólétünk teszi tönkre a Földet

– Egyszerűen meg vannak bolondulva az emberek. Bocsánatot kérek attól, aki kivétel. Jómódú ország vagyunk, minden kapható. És a legtöbben meg is vesznek mindent. Megvásárolnak valami iparcikket, aztán néhány hónap múlva szívfájdalom nélkül kidobják. Persze ma már nem lehet megőrizni mindent. De nem is ez a megoldás, hanem az, hogy meg se vesszük – mondja Suhajda László, aki nagy természetjáró, és meglehetősen pesszimistán látja környezetünk állapotát, s a Föld jövőjét.

– Mindazt, amit a szén-­dioxid-kibocsátás és az egyre növekvő mennyiségű szemét előidéz, nagyon nehéz visszafordítani. Még ha mindent le tudnánk kapcsolni, akkor is. De persze nem lehet mindent lekapcsolni – fogalmaz.

– Döbbentem látom, hogy két-három tagú család is púposra pakolja a hatalmas, gurulós kosarat a nagyáruházban. Az én kosaramba viszont alig kerül valami – folytatja a Bodajkon élő férfi. – Amit lehet, a közvetlen környékről, háztól szerzek be. Csókakőre járok húsáruért, Fehérvárcsurgón vásárolom a szárnyast és a zöldséget, Magyaralmáson a tejterméket.

Az idén a mai napra, azaz augusztus 1-jére esik a túlfogyasztás világnapja. Ennek a világnapnak nincs fix helye a naptárban. Mindig azon a napon szomorkodunk miatta, amikorra az adott esztendőben az emberiség felélte, elhasználta mindazon erőforrásait, amelyeknek pedig a fenntarthatóság érdekében egy évig kellene elégnek lennie. Tavaly ez a nap augusztus 2-ára esett, 1970-ben pedig csak a december 23-át követő egy hétben nyújtózkodott tovább az emberiség a takarójánál.

A túlzott fogyasztás összefügg a gazdasági fejlettséggel, a jóléttel. A legkisebb ökoló­giai lábnyomot a lakosok olyan országokban hagyják, mint például Niger vagy Albánia. A legnagyobbat pedig például – ebben a sorrendben – Kanada, Németország, Kína. Önmagában tekintve a hazai helyzetet, június 20-a az a nap, miután már nem reprodukálható teljes mértékben mindaz, amit elfogyasztottunk.

De mit tehetünk mi magunk a túlzott fogyasztás ellen? Ehhez Gárdonyi László, a fehérvári Gaja Környezetvédő Egyesület irodavezetője adott néhány tippet.

– Többet, mint azt hinnénk. A már meglévő házunk esetében is tudunk az energiával spórolni, ha például árnyékot adó fákat ültetünk, vagy szigeteljük az ajtókat, ablakokat. Ma már a régi fa nyílászárók utólagos szigetelésére is létezik olcsó, bemarásos technológia. Egy személy egy nap átlagban 140-150 liter vizet használ el. Ez technikai eszközökkel és kellő odafigyeléssel azonban csökkenthető. Használjunk LED égőt, energiatakarékos készülékeket. Ha tehetjük, komposztáljuk a zöld hulladékot. Kevesebb lesz így a szemét, és a műtrágya árát is megspóroljuk.