Az átlagnál jobb kukoricahozam lesz a megyében

A bemutató nagy érdeklődéssel várt előadását Marton L. Csaba tudományos osztályvezető tartotta, aki a martonvásári intézet kukoricanemesítésének eredményeiről számolt be. Mint elmondta, a gazdák ötven, az intézmény kutatói által előállított, minősített kukoricahibrid közül választhatják ki a termőterületük adottságainak leginkább megfelelő, korai vagy későbbi érésű fajtát, s a következő években további félszáz „várományossal”, a jövőben minősített fajtával bővülhet a sor. A vetőmagprogram keretében pedig 20-25 szemes és silóhibridet kínálnak a termelőknek.

Az átlagnál magasabb hozam lesz idén

Az idei várható terméseredményekről Marton L. Csaba portálunk érdeklődésére elmondta, bár területenként eltérő mértékben, de összességében a sokévi átlagnál magasabb hozamokra, s alacsony szemnedvesség-tartalmú termésre számíthatnak a gazdák. Az időjárás ugyanis az idén segített takarékoskodni a gazdáknak, a szemek nedvességtartalma a múlt évhez viszonyítva 7-8 százalékkal, 2016 augusztusához képest pedig 25-26 százalékkal alacsonyabb.

A száraz klíma nem tesz jót

A megváltozott időjárási viszonyok, a melegebbé, szárazabbá váló klíma nem kedvez a kukoricatermesztésnek, ezért nagyon fontos a vízzel való gazdálkodás. Olyan hibrideket, amelyek teljes toleranciát mutatnak a szárazsággal szemben, nem lehet előállítani, ezért a megoldást olyan termesztési technológia kidolgozása és alkalmazása jelenti, amely minden lépésében a víz megőrzésére irányul. Fontos lenne az öntözött terület növelése is, ami megoldható lenne azzal a 2-3 „Balatonnyi” vízmennyiséggel, ami felhasználatlanul elfolyik a Kárpát-medencében. Hasznosításával a kukorica terméshozamát hektáronként mintegy 9 tonnánál lehetne stabilizálni úgy, hogy a magasabb hozamokkal megtérülnének az öntözés költségei.

Kukoricatermesztésre mindig is szükség lesz

A tudományos szakember úgy véli, a kukorica termesztése a jövőben is megkerülhetetlen lesz. A termőterület egymillió hektár körül alakul. Ekkora területre szükség lesz, hiszen az erősödő belső bioetanol-piac felveszi a termés 30 százalékát, s várhatóan az állattenyésztés is fejlődni fog. Példaként említette, hogy míg 30 évvel ezelőtt azonos mennyiségű sertést állítottunk elő, mint Hollandia és Spanyolország, azóta náluk a kibocsátott sertések mennyisége ötszörösére nőtt, míg nálunk egyharmadára csökkent. Márpedig a GDP növelésének és a gazdaságos termelésnek az egyik módja, ha a kukoricát és a gabonát „bőrben”, azaz élő állatban, de főként feldolgozott élelmiszeripari termékekben adjuk el.