Finisben a takarékszövetkezeti rendszer országos átalakítása

Magyarországon a pénzügyi in­tegrációs folyamatokat a tör­ténelem 1945 és 1989 között jégre tette. Így talán sokan emlékeznek még az egykori alumínium érme betűtípusával rajzolt, „t” betűt formázó logóra, amelyen a „t” öblében a forintos érme volt látható. Hazánkban csak az idén 30 éve megkezdődött átalakulások részeként – és persze a kétszintű bankrendszerre való áttérésből következően –, 1989-ben kezdődött meg a Takarékszövetkezet átalakítása. Ma pedig már nem titok: 2020-ig Takarékbank néven egyetlen univerzális nagybankká olvasztják össze a Takarék Csoport szövetkezetként és részvénytársasági bankként működő bankjait. E folyamat az, amely napjainkra látványosan felgyorsult, és jól érzékelhető fázisába érkezett. Erről tanúskodik olvasónk megkeresése is, amelynek utánajárva a megyét érintő változásokról megkérdeztük az érintett pénzintézetet. A B3, amely Fejér megyében takarékként piacvezető, részletes tájékoztatóban osztotta meg lapunkkal a jelenleg zajló bezárásokkal, vagy másképpen fogalmazva, a fiókracionalizációval kapcsolatos tudnivalókat.

A rendszer átalakításának okai

– A jelenlegi piaci környezetben – a kereskedelmi bankokhoz hasonlóan – a B3 Takarék Szövetkezet is arra kényszerül, hogy észszerűsítse fiókhálózatát – jelentette ki a pénzintézet, majd a következőképpen indokolt: – Ma még csaknem minden negyedik településen vagyunk jelen fiókjainkkal, miközben más pénzintézetek csupán minden huszadik-ötvenedik településen működtetnek kirendeltséget. Sajnos azonban a piaci részesedésünk messze nem éri el az 50 százalékos arányt, így fiókfenntartási költségeink jelentősen meghaladják a tartósan finanszírozható mértéket.

Megtudtuk, a B3 Takarék hálózatában voltak és vannak olyan fiókok is, amelyek elnéptelenedett településeken ta­lál­hatók, az ügyfelek alig használják őket, krónikusan veszteségesek, továbbá fizikai állagukban erősen leépültek. Márpedig, így a B3, ha egy településen nincs olyan erős fogyasztói igény a takarék szolgáltatásai iránt – sem az önkormányzatok, sem a lakosság, sem a vállalkozók részéről –, ami a fiók fenntartásának költségeit kitermeli, akkor ott el kell gondolkodni a veszteséges fiók bezárásáról.

Ez áll a 2019 január elején bezárt lepsényi és szabadegyházai kirendeltségek esetére, és ez vonatkozik a január végével Ráckeresztúron bezáró fiókra is. Szabadegyházán az ATM megmarad, csupán az átállás idejére került üzemen kívül. – Tudjuk és megértjük, hogy ez kellemetlenséget okoz a település(ek) lakosainak, de sajnos nem tudjuk tovább finanszírozni a (három) fiók fenntartásának veszteségeit – összegzett a B3 Takarék Szövetkezet.

Az elmúlt évek takarékfiók-bezárásai egyébként a következőképpen alakultak: 2016-ban a pátkai, besnyői, kislángi, sárkeresztúri, beloianniszi fiók zárt be, ügyfélkörét átadva Lovasberénynek, Iváncsának, Polgárdinak és Káloznak. Sárbogárdon is bezárt egy fiók, szerepét a szintén Sárbogárdon működő Ady Endre utcai fiók vette át. 2017-ben Sárosd, Sárszentmihály, Iszkaszentgyörgy, Lovasberény, Alap és Adony adta át ügyfeleit Seregélyesnek, Sárbogárdnak, Iváncsának és Székesfehérvárnak. 2018-ban nem zárt be fiók, míg 2019-ben a fentebb említett három település vált érintetté.

Indulnak a takarék-buszok

Az induló informatikai fejlesz­tések eredményekép­pen a­zon­ban hamarosan a Takarék Csoport bármely fiókjában, az ország bármely pontján, bármely takarékügyfél bármely igényét képesek lesznek kielégíteni. Folyamatosan állnak munkába továbbá a mozgó bankfiókká alakított és ATM-mel felszerelt takarék-­buszok is.

A B3 végül kijelentette: A Takarékszövetkezet a helyiek bankja volt és az is marad, amire a jövőben is törekszenek. Bíznak benne, hogy a kirendeltségek megszűnése a lehető legkevesebb kényelmetlenséggel jár a banki ügyintézés során, így partnereik ezután is szívesen veszik igénybe szolgáltatásaikat. – Az esetleges kellemetlenségért Ügyfeleink türelmét és megértését kérjük – zárta mondandóját a B3.