Felfrissültek a vetések, üdébb a határ, könnyebb a talajmunka

A nyugati határszéli területeket leszámítva, az ország szinte minden részét sújtotta a szárazság. Csapadékszegény volt a tél, februárban mindössze 16 milliméter, márciusban pedig alig 8 milliméternyi eső esett a megyében. Bár az alsóbb rétegekben őszről szerencsére még tartalékolt valamennyi nedvességet a talaj, ami azoknak a növényeknek, amelyeknek a gyökere elérte a víz szintjét, a túléléshez elegendő volt, de a fejlődésükhöz már kevés.

A kiszórt műtrágya sem tudott jól hasznosulni csapadék nélkül

Ez nagyon meglátszott az ősszel elvetett gabona- és repcetáblákon. Sínylődtek az őszi vetések, s a kora tavasszal földbe került növények, a száraz, néhol kőkemény föld pedig nagyon megnehezítette a talajmunkákat. Gondot jelentett az is, hogy csapadék hiányában nem tudott a talajba mosódni, megfelelően hasznosulni a kiszórt műtrágya. Az elmúlt időszakban lehullott eső – bár több is elkelt volna belőle – sokat segített, szemmel láthatóan fellélegeztek, felfrissültek, fejlődésnek indultak a növények – magyarázza az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának osztályvezető tudományos főmunkatársa. Vida Gyula úgy véli, hogy az aszály okozta gondok miatt egy esetleges komolyabb terméskiesésről korai volna még beszélni, hiszen a betakarításig sokat aszik még a gabona a határban. S ha a következő időszak időjárása kedvezőbben alakul, a búza „csodákra” lehet képes.

Könnyebbé váltak a talajmunkák

A határt járva úgy tapasztalja, hogy a megváltozott időjárási körülményekhez legjobban a hazai nemesítésű fajták alkalmazkodtak. A martonvásári búzák kevésbé sínylették meg a szárazságot, ami annak köszönhető, hogy az új fajták előállításánál a bő termés, a jó sütőipari minőség mellett az alkalmazkodóképesség, az aszály- és hidegtűrés volt az egyik legfontosabb nemesítési szempont. A kutatóközpont szakemberei az intézmény Innovációs Díjjal is elismert innovációs programja keretében már évek óta olyan fajták előállítására törekednek, amelyek sikerrel tudnak alkalmazkodni a klímaváltozás okozta kedvezőtlen hatásokhoz, körülményekhez.

A csapadék egyébként nem egyenletesen oszlott el sem az országban, sem a megyében. Martonvásár környékén 12-13 milliméternyit mértek, még kevesebb jutott a megye déli területeinek, a székesfehérvári Aranybulla Mezőgazdasági Zrt. pákozdi, székesfehérvári és börgöndi földjeit pedig 18–25 milliméternyi égi áldás öntözte meg az elmúlt napokban.

A társaság növénytermesztési ágazatvezetője szerint jókor érkezett és sokat segített az eső az őszi vetésű és a frissen elvetett növényeken. Szabó Gábor örömmel újságolta, hogy könnyebbé váltak a talajmunkák, szebb mag­ágyat tudnak készíteni a gépek, „megugrott”, kivirágzott a repce, s miután még az eső előtt sikerült elvégezni a repce második fejtrágyázását, a szer jól bemosódott a talajba, hatékonyan hasznosul. Bár az éjszakák hűvösek – még mínusz 0,5 fokot is mértek a napokban –, a nappali meleg kedvez a rovar kártevőknek, a repcében már meg is jelentek a repcebogarak, meg kellett kezdeni a védekezést ellenük.

A gazdák szerint az ideihez hasonló aszályra 6–8 éve nem volt példa. Országosan még mindig 50–100 milliméternyi csapadék hiányzik a talaj felső egyméteres rétegéből, s félő, hogy a következő időszakra prognosztizált szeles idő szárító hatása tovább csökkenti majd a nedvességet.