Szigorú előírások szabályozzák a szervestrágya kiszórását

A napokban sokan nehezményezték, miért pont az év legmelegebb időszakában – sőt, az augusztus 20-i ünnepségek környékén – kellett trágyázni a két állattartással is foglalkozó mezőgazdasági nagyüzem földjeit. Mint az Aranybulla Mg. Zrt. növénytermesztési ágazatvezetőjétől megtudtuk, az időpontról nem kényük-kedvük szerint dönthetnek a nagyüzemek, a szerves trágya tárolását, kezelését, kijuttatását szigorú előírások szabályozzák.

Szabó Gábor elmondta: az 59/2008 (IV. 29.) számú FVM-rendelet a környezet védelme érdekében, azért, hogy az állati trágya ne fertőzze a talajvizet, ne terjesszen kórokozókat és gyommagvakat, s kellemetlen szagával ne terhelje a környezetet, részletesen rögzít minden tennivalót. A fehérvári gazdaságok betartanak és betartottak ezúttal is minden előírást, s kedvezőbb széljárás, illetve időjárás esetén a munkával óhatatlanul együtt járó szaghatás is kisebb lett volna. A tapasztalatok szerint egyébként ha északi szél fúj, a börgöndi területeken lehet érezni a trágyaszagot, ha déli, az Őrhalmi szőlőkben lakók veszik észre leggyorsabban, hogy a közeli földeken megkezdődött a tápanyag-utánpótlás.

Szabó Gábor elmondta: az Aranybullánál a szigorú szabályoknak megfelelően végezték s végzik évek óta a trágya kezelését és a földekre való kijuttatását. Az elmúlt napokban a gépek egy műszak alatt 10-12 hektárra szórták ki s a lehető leggyorsabban be is dolgozták a talajba a trágyát. A szaghatás azonban a legnagyobb elővigyázatosság és gyorsaság ellenére óhatatlanul együtt jár ezzel a munkával, sőt már a trágyaszarvas – az érett trágyakupacok – megbontásakor is jelentkezik. A gazdaságban néhány napig most szüneteltetik a munkát, csütörtökön ugyanis megkezdték a 240 hektárnyi káposztarepce vetését.

S hogy miért most kellett, kell végezni a trágyázást? A szakember szerint a művelet nem tűr halasztást, szeptember 20-a körül ugyanis megkezdődik az őszi gabonák vetése, s még a vetőágy készítése előtt be kell juttatni a földbe a tápanyagot, amely egyébként nagyon is megbecsült érték. Javítja a termőföld fizikai és kémiai tulajdonságait, mikro­flóráját, elősegíti szerkezetének megőrzését, élénkíti mikrobiológiai tevékenységét, tehát összességében – mindannyiunk hasznára – jelentősen növeli a föld termőképességét. Az pedig, ha nem kerülhetne sor a szerves trágya tápanyag-utánpótlásként való hasznosítására, végzetes következménnyel járna az ál­lat­állományra, akár az állattartó telepek felszámolásához is vezethetne.

A szerves trágyával kapcsolatos szabályokat összefoglaló rendelet egyébként Szabó Gábor szerint lehetne rugalmasabb, egyebek között abban, hogy november 1. és február 15. között megtiltja a trágya kijuttatását. Ha a talaj átfagyott, érthető a tilalom, de megfelelő talajviszonyok mellett nem okozna problémát, amit több nyugat-európai ország gyakorlata és a hazai paraszti gazdálkodás is igazol. A rendelet erre vonatkozó passzusának megváltoztatását az is indokolná, hogy egyre enyhébbek a telek, mind hamarabb enged ki a föld fagya.