Kukorica – Jóval kevesebb termett a megyében a megszokottnál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei szerint az időszerű tennivalókkal nincsenek késésben a gazdaságok, de az esőmentes időszak szinte minden óráját ki kell használniuk, hogy behozzák a korábbi nyolc-, helyenként kilencnapos, nagy mennyiségben lehullott csapadék okozta munkakiesést. S ha ismételten nem „szól közbe” az időjárás, s nem szorítja ki a földekről ismét több napra a gazdálkodókat, nincs is megállás számukra mindaddig, amíg a földbe nem kerül az őszi vetésű növények magja, s nem lesz a szárítókban, majd a magtárakban a kukorica és a tárolókban a többi, betakarításra kerülő termény. A hétvégi munkák nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy szombat estig a megyében tervezett 60 ezer hektárnyi vetésterület mintegy felén sikerült végezni az őszi búza vetésével, a kukoricatáblák csaknem feléről betakarítani a termést, s földben van az árpa és a tritikálé 80 százaléka is. S ha a következő napokban végre esőmentes időben tudnának dolgozni a gazdák, november első hetének végére várhatóan be is tudnák fejezni a két legnagyobb őszi munkát, a vetést és a kukorica aratását.

A takarmánynövény minőségének szerencsére nem ártott az átlagosnál kiadósabb csapadékmennyiség, de a szárításon az idén nem tudnak takarékoskodni a földművesek, ugyanis általában 16–18 százalékos a szemek víztartalma, amit a biztonságos tárolás érdekében 14 százalékra vagy valamelyest az alá kell csökkenteni.

Ez pedig jelentős energiafelhasználással és költséggel jár

Az eddigi terméseredmények alapján az ország több vidékéről „jó kukoricás évről” számolnak be a gazdák, a megyében azonban egyelőre a szokottnál kevesebb, hektáronként 7,6–7,7 tonnás átlagtermés a jellemző. A megyei szakemberek és az Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári mezőgazdasági intézetének tudományos osztályvezetője, Marton L. Csaba szerint ennek a térségbeli nyári csapadékhiány és a lehullott esők egyenlőtlen elosztása az oka. Szerencsére azért a megyében is van kivétel.

A Sárkesziben digitalizált gazdálkodást folytató Szabó Családi Gazdaságban – a betakarítás első néhány napos eredményét figyelembe véve – a 17,5 százalékos víztartalommal betakarított kukorica hektáronként átlagosan bruttó 10 tonnával fizetett. Volt olyan terület, ahol 8 tonna, más táblában 12 tonna volt a hozam. A „titok” nyitja a jól kiválasztott hibrid mellett a korszerű agrotechnika, a talajmintavételre, a műholdfelvételekre és a hozameredményekre alapozott kezelési egységek kialakítása, azaz a termőföld helyspecifikus művelése – mondja a családi birtokon az édesapjával és férjével közösen gazdálkodó Kauserné Szabó Virág. A módszerrel, mint az idén is beigazolódott – több más előnyös hatás mellett –, hektáronként 5–10 százalékos többlethozamot is el lehet elérni a kukoricánál.

Bár a kukoricaszemek nedvességtartalmának nem kedvezett a sok eső, azok a gazdaságok, ahol még a csapadékos napok előtt sikerült elvetni a kalászosokat, jól jártak: a friss vetések „örültek” a kelést gyorsító nedvességnek, csakúgy mint a szeptemberi vetést követően hiányosan kelt repce is, amely mostanra megerősödött, jól fejlődik.

Nemcsak a szántóföldeken, a martonvásári kutatóközpont kísérleti parcelláin sem szünetelt a munka a hosszú hétvége első két napján, ezúttal főként a búzavetés adott munkát a gépeknek és az embereknek. A kalászosgabona-kísérleteknek helyet adó területen csak a múlt hét második felére szikkadt meg annyira a talaj, hogy elbírta a nagy gépeknél lényegesen kisebb traktorokat és vetőmasinákat, így most minden alkalmas órát ki kell, ki kellene használni a munkára – mondja Vida Gyula tudományos osztályvezető. A szakember érdekességként említette, hogy bár változatlanul a búza az egyik legfontosabb gabonanövényünk, egyre több gazda próbálkozik meg a durumbúza, a tritikálé és az őszi zab vetésével is.