Nevetnek csak a közelgő fagyon a rovarkártevők

Van-e olyan kategória, hogy hasznos vagy haszontalan egy rovar?

– Igen, vannak hasznos és káros rovarok, de ez teljesen emberi szempontú megközelítés. A káros az, ami rossz nekünk, mert tönkreteszi a termesztett növényeinket, a raktári kártevők az alapanyagokat, míg más fajok szétrágják a bútort. Ezek nagy része egyébként idegenhonos faj, vagyis nem őshonos nálunk, hanem a Föld más vidékeiről származik. Persze vannak hasznos rovarok is. Ezek egy része közvetlenül hasznos nekünk. Ilyenek például a méhek, amelyek gyűjtik a mézet, és nagyon jelentős a szerepük a növények beporzásában, vagy a selyemlepke, melynek a selymet köszönhetjük. Más rovarok közvetetten hasznosak, mert például élősködőként a káros rovarokat irtják.

Várhatóan lesz-e valami komolyabb hatása a rovarvilágra a héten tapasztalható egyre erősebb lehűlésnek?

– Ez a lehűlés semmilyen hatással nem lesz a rovarfaunára. A mínusz 15 fokot az őshonos fajok nevetve kibírják. Az áttelelő rovarok olyan védett helyen vannak, ahol a fagy nem éri őket, de ha egy részük el is pusztul, az nincs összefüggésben azzal, hogy mennyi lesz a jövő nyáron az egyedszámuk, mert a rovarok nem így működnek. Kissé absztrakt példaként: tíz légy petéiből a következő évben tízezer légy lehet, de tízezer légy petéiből is csak tízezer lesz, mert a rendelkezésre álló táplálékmennyiség dönti el, hogy mennyi egyed éri meg a kifejlett állapotot Az a hőmérséklet, ami most jön, egyáltalán nem számít extrémnek. Szinte minden évben van olyan időszak, amikor mínusz 10–20 fokra hűl le a levegő, ehhez a rovarok alkalmazkodtak.

Akkor nincs remény arra, hogy kevesebb lesz a poloska?

–A vándorpoloskák és a márványospoloskák, melyek elárasztják a kerteket, mezőgazdasági területeket nyáron és a lakásokat ősszel, áttelelés után ugyanannyian lesznek jövőre is. Ezek új, inváziós fajok. A márványospoloska például 2012-ben jelent meg Magyarországon, a vándorpoloska pedig 2002-ben. Azelőtt nem éltek nálunk, a hazai őshonos poloskák pedig nem szaporodtak el ilyen óriási tömegben. Nyáron lehetne ellenük védekezni permetezéssel, de nem egyszerű, mert a poloskák akkor vannak a legtöbben, amikor éppen betakarítani kívánjuk a termést. A növényvédő szerek élelmezésügyi határideje miatt akkor már nem lehet ellenük kémiai úton védekezni.

A vándor-, illetve márványospoloskát mi eszi meg?

– Az a baj, hogy a poloskák olyan váladékot engednek ki magukból, ami kellemetlen szagú és egy kicsit mérgező is, ezért aztán a rovarevő emlősök, illetve madarak nem nagyon eszik meg őket, sőt még a ragadozó rovarok sem. A poloskák megérkeztek Európába, de az élősködőik, amelyek gyérítenék őket, ott maradtak az őshazájukban (Ázsiában, illetve Afrikában), így nincs, ami szabályozná a populációjukat. Persze lehet kutatni, hogy a saját hazájukban milyen élősködőik vannak ezeknek a rovaroknak, de ezzel nagyon óvatosan kell bánni. Ha behozzuk azt az élősködőt, ami mondjuk a márványospoloskát irtja, akkor nagy esély van rá, hogy az majd rákap egy másik rovarfajra, és azt fogja gyéríteni, anélkül, hogy bántaná az inváziós poloskákat.

Mit tudunk a harlekinkaticákról?

– Az első példányt én fogtam 2008-ban egy fa kérge alatt, de nem csodálkoztam, mert 2006-ban már jelezték Ausztriából, tehát tudtuk, hogy meg fog érkezni hozzánk is. Őt sem eszi meg semmi, mert van ugyan katicabogarakat pusztító fürkészdarázs, de a harlekinkatica még ezt is képes túlélni. A katicabogarak ehetetlenek – a kontrasztos színükkel pont a ragadozókat figyelmeztetik, hogy jobb őket békén hagyni. Ha nem is mérgezőek, de legalábbis keserű az ízük. A harlekinkatica hasznos, mert nagyon falánk, és nagyon sok levéltetvet eszik, de visszaszorítja az őshonos katicáinkat. Lehet azt mondani, hogy igazából mindegy, melyik katica zabálja a levéltetveket, és mit számít, hogy tíz vagy egy faj, de ha a harlekinkaticák populációja összeomlik, akkor semmi nem marad utánuk. Nyugat-Európában már vannak jelek arra, hogy a harlekinkatica kicsit visszavett a tömeges elszaporodásból, de még nem tudni pontosan, hogy miért.

Hogyan lehetne akkor hatásosan védekezni?

– Fontos, hogy meg kéne akadályozni további fajok behozatalát, ám sajnos ezek folyamatosan érkeznek. A trend az, hogy ezekből sok van és sok lesz. A legnagyobb probléma, hogy nem mindig tartják be a cégek a karanténszabályokat. Volt olyan, hogy délről érkezett egy kamion, ami tele volt cserepes dísznövényekkel és tucatnyi vándorsáskával, amiket nem pusztítottak el. Nem lett belőle nagyobb baj, de azért nyilván egyéb sem hiányozna, mint egy hazai sáskajárás. Az ilyen hanyagságból lesznek később a komolyabb bajok. Az éghajlatváltozás után a második legnagyobb gond a természetben az inváziós fajok elszaporodása a felelőtlen hozzáállás miatt. Egyébként minden évben találunk újonnan érkezett fajokat. Van egy civil kezdeményezésű oldal, az ízeltlábuak.hu, ahová nagyon sok rovarfotót fel lehet tölteni, melyeket azután szakemberek azonosítanak. Ezeket én is rendszeresen ellenőrzöm. Tavaly nyáron megjelent egy kép, amelyen egy Amerikából származó készletkártevő látható. Mások is fogtak belőle példányokat, és hamarosan publikálunk róla egy cikket. Később kiderült, nem is egy, hanem négy új faj megjelenését kell közölnünk. Szóval exponenciálisan nő az idegenhonos rovarfajok száma.