2021.02.24. 11:30
Drónok segíthetik a magyar mezőgazdaság munkáját
Hazánkban, csakúgy mint számos európai országban, a jövőt jelentheti a precíziós mezőgazdaságban a drónok használata. Arról, hogy miért is jó ez a technológia és milyen feladatokra használható, Pál Károly drónszakértő, beszélt portálunknak.
A drónok segítségével még hatékonyabbá válhat a mezőgazdaság
Fotó: Pál Károly
Mit is jelent pontosan a precíziós mezőgazdaság?
– Ez egy nagyon tág fogalom. Minden olyan technológiai fejlesztést magában hordoz, ami jelenleg elérhető az agráriumban a világon és segíti a mezőgazdaság munkáját. Ennek egyik sarokköve már sok országban, és remélhetőleg hamarosan hazánkban is, a dróntechnológia.
Milyen feladatokra lehet bevetni a távirányítású légieszközöket e területen?
– A szaknyelv monitoring , azaz megfigyelő drónnak ismeri a különböző típusú távérzékelővel felszerelt pilóta nélküli légijárműveket. Ezek egyike a permetező drón, ami jelenleg egy törvényen kívüli állapotban van az Európai Unióban és Magyarországon is. Ez azt jeleni, hogy csakis a szakhatóságok által kiadott kísérleti engedéllyel végezhető velük tevékenység egy meghatározott területen. Erre azért van szükség, hogy létre tudjon jönni a használatukra vonatkozó szabályozási rendszer, melyen mind az EU-ban, mind hazánkban gőzerővel dolgozik a hatóság. A hagyományostól a multispektrális távérzékelőkig felszerelt gépek olyan feladatra alkalmasak, amivel növényegészségügyi, sőt akár talajegészségügyi felméréseket lehet végezni. Mit is jelent ez? Egy adott területen GPS segítségével pontosan be tudjuk azonosítani, hogy hol és milyen betegsége van egy kultúrnövénynek, majd célzott növényvédőszer kijuttatással tudjuk kezelni ezeket a megbetegedéseket. Ennek eredménye, hogy csökken a kultúrnövény-állomány vegyianyag terhelése. Van olyan drón, ami egyszerre képes felmérési és permetező feladatokat is ellátni, de „egyszerűbb” légieszközök segítségével is lehetőség van vízterhelés, vadkár, különböző megbetegedések felderítésére, vagy színképelemzésre.
Miben különbözik egy mezőgazdasái drópilóta feladata, képzése egy átlag felhasználótól?
– A mezőgazdasági drónpilóták képzésére még nincs kialakult tematika, de az biztos, hogy a sokat emlegetett EU-s drónrendelet és a magyarországi szabályozás egyértelműsítette, hogy minden olyan eszköz, ami veszélyes anyagot szállít és/vagy ezt ki is szórja, az úgynevezett tanúsított, azaz a legszigorúbban szabályozott a pilóta nélküli légijárművek között. A magyar légügyi törvény is kimondja, hogy minden műveletért a távpilóta felel: csak úgy tud valamiért felelni, ha megfelelő képesítése van. Aki permeteződrónnal repül, annak ugyanis nem csak jó aviatikai készségekkel kell rendelkeznie, hanem értenie kell ahhoz a rendszerhez is, ami a vegyi anyagot kiszórja. Olyan szakképesítéssel kell rendelkezniük, ami felhatalmazza őket ezen anyagok kezelésére, tárolására. Emellett képesnek kell lenniük a szoftverek által készített adatok kielemzésére is.
Miért jobbak ezek a drónok, mint a korábban használt technológiák?
– A taposási veszteség gyakorlatilag nulla velük, hiszen nem ér a talajhoz a gép. A másik nagy előnyük a vegyianyag célzott kijuttatása. Ha egy traktort ráküldünk a földre, le fog permetezni 240 hektárt akkor is, ha csak ötven négyzetméternyi a permetezendő rész. A drónokkal a kultúrnövényzet vegyianyagterhelése redukálódik, ami az embereknek is jó, hisz nem eszünk agyonkemikáliázott növényeket.
Vannak már olyan országok, ahol gyakori a drónos permetezés?
– Görögországban az olajfákat már szinte csak drónokkal permetezik. Ott egy fő nemzetgazdasági termék az olajbogyó, így nekik speciális engedélyük van erre. Aztán ott van Franciaország is, ahol 4-5 éve Provance-ban dolgoztak az EU országai közül először multispektrális rendszerrel felszerelt géppel. Náluk a szőlőültetvényeket permetezik.
Mikorra válhat megszokottá Magyarországon a drónok használata a mezőgazdaságban?
– Az első legális repülésekre szerintem egy fél éven belül sor kerülhet. Én azt vízionálom, hogy nyár elejére de legkésőbb közepére már elkezdődik ezen rendszerek üzemi szintű használata.
Oktatásban vagy gyakorlatban?
– Szerintem ez párhuzamosan fog zajlani. Furcsán hangozhat, hisz hogy csinál az ember valamit, amire még nem képeztek ki? A válasz egyszerű: hazánkban több olyan magánszemély és cég is van, akik ezzel a technológiával már dolgoztak a kísérleti engedélyüknek köszönhetően, így vannak már tapasztalt pilóták. Legyünk őszinték, attól, hogy a szabályozási környezet nem kellő ütemben tudja követni a technológiát, attól még utóbbinak mennie kell.
Nem veszik el drónok az mezőgazdaságban akár évtizedek óta dolgozó emberek munkáját?
– Sehol sincs leírva, hogy egy drónpilótának 20 évesnek kell lennie. Aki egy milliós kombájnnal el tud bánni, egy permeteződrónnal vagy egy multispektrális képalkotóval felszerelt drónnal is képes lesz megbirkózni. 20-30 évvel ezelőtt még igénylést kellett beadni az otthoni telefonra. Akkor még senki sem gondolta volna, hogy ma már egy nagymama zsebében is ott lesz az okoseszköz. Ez a technológia senkit sem szorít ki a munkájából, a most mezőgazdaságban dolgozó generációnak ez egy segítség lesz a munkájához. A drónok ugyanis nem mindenre jók. Sok területet nem fognak tudni teljes mértékben felváltani. Mezőgazdasági pilóták attól tartottak, hogy most nekik végük, mert jönnek a drónok. Ez nem igaz. A permetező drónok napi kapacitása 40-50 hektár, az ő megalkotásuknál az alapkoncepció a teraszos és lépcsős földmúvelési struktúrák vegykezelése volt. Nem az a feladatuk, hogy egyben 100 hektárokat lepermetezzenek, erre továbbra is a traktor vagy a repülőgép lesz a legmegfelelőbb eszköz.