Innovatív magyarországi sikerek segíthetik majd a mezőgazdaságot

Ahogy az élet minden egyes területén, úgy a mezőgazdaságban is elengedhetetlen a digitális megoldások használata. A cél a hatékonyság növelése. Ez a kártevőkezelésre, az agrárium egyik kiemelkedően fontos és meglehetősen költséges részterületére is igaz.

A Start it K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását. Így segítve az agrárszakembereket abban, hogy kevesebb energiabefektetéssel, a megfelelő időben kezdhessék meg a permetezést. A csapat innovatív fejlesztése már több állam, köztük Ukrajna, Románia és Görögország érdeklődését is felkeltette.

A kártevők kezelése sokszor végtelen harcot jelent a gazdák számára. Rendkívül nehéz feladat, mert sok benne a változó. A rovarkártevők kelése, rajzása függ a hőmérséklettől és más viszonyoktól, és közben össze kell hangolni a szerek kijuttatását más növényvédelmi védekezéssel kapcsolatos kezelésekkel, például amik a gombák ellen hivatottak fellépni.

A molyok, amerikai szőlőkabócák szaporodási ciklu­sait most is figyelik a gazdák, hiszen csapdázással ellenőrzik, hogy éppen melyik rovar milyen fázisban van és hogy mi várható. Azonban ahhoz, hogy teljes és a munkálatokat jó hatékonysággal összehangoló képet kapjunk, nem elég az adatokat begyűjteni, fel is kell azokat dolgozni. Erre a kihívásra kínál hatékony, digitális megoldást a SMAPP LAB fejlesztés, mely egy olyan digitalizált csapdacsaládon dolgozik, aminek segítségével az ország egész területén nyomon követhetővé válhat a molyok életciklusa, az adatok ismeretében pedig hatékonyabbá tehető a kártevőirtás.

– Az eNet 2019-ben végzett kutatása alapján az elmúlt években nagymértékben, 75-ről 93 százalékra nőtt a gazdálkodási eljárás során digitális megoldásokat használó vállalkozások aránya. Úgy véljük, hogy a szektor digitális fejlődése a jövő élelmiszer-ellátottsága szempontjából kulcskérdés, ezért az inkubátorprogramunkban az agrárium számára előremutató ötleteket is keressük – hangsúlyozta Németh Balázs, a fejlesztés mögött álló bank innovációs vezetője a cég közleményében.

Tény és való, a mezőgazdaság tipikusan egy olyan terület, amely hatalmas mennyiségű adatot generál, és nem kérdés, hogy ezt a leghatékonyabban digitális formában lehet a legkönnyebben tárolni, elemezni és értelmezni. Fontos szem előtt tartani, hogy a begyűjtött adatok célorientált feldolgozása komoly lehetőséget jelent a kártevőirtás terén is, mivel a klímaváltozás hatására a molyok életciklusa folyamatos változáson megy keresztül, amit az erre vonatkozó információk gyűjtése nélkül lehetetlen nyomon követni.

Az új digitális csapdarendszer alapja a hagyományos feromoncsapda. A különbség abban áll, hogy az automatizálásnak köszönhetően a gazdáknak nem kell naponta felkeresniük a kihelyezett ellenőrző pontokat és manuálisan beazonosítaniuk, illetve megszámolniuk a kártevőket, mert ezt megteszi helyettük az intelligens rendszer, melynek köszönhetően rengeteg időt és energiát spórolnak meg a gazdálkodók, akik közben pontos adatokat kapnak a molyok életciklusára vonatkozóan.

Az új rendszer előnyeiről, használhatóságáról kérdeztük Németh Csabát, aki a Móri borvidéken a Paulus Borház egyik szakembere. Többek között az ő hozzáértésével több mint 100 hektáron műveli a cég új és fiatal szőlőterületeit. A kertész szakirányon végzett agrármérnök elmondta:

– Egy ilyen modern, digitális rendszer mindenképpen alkalmas lehet arra, hogy segítse például a szőlőben, illetve a szőlővel dolgozó szakemberek munkáját, de csak abban az esetben, ha a gazdák működési területén is történik adatgyűjtés. A borvidékek mikroklímája között óriási különbségek lehetnek és vannak, így akár egy-két hetes különbségek is adódhatnak a rajzáscsúcsok között. Ebből kifolyólag a permetezési időket a saját területen mért adatok segítségével kell meghatározni, emiatt nekünk négyhektáronként van egy-egy csapda.

A molyok figyelésére feromonos csapdát, a kabócák és egyéb kártevők ellen ragadós, sárga lapot használunk. Persze az országos adatok is jól jöhetnek, ugyanis, ha tudjuk, hogy például a Szekszárdi borvidéken rajzáscsúcs van, akkor várhatóan Mór környékén 7-10 nap késéssel következik be ugyanaz a folyamat.

Nem csak a molyok ellen jó az új rendszer, ugyanis a jelenlegi fejlesztést a gyapottok-bagolylepke monitorozására hozták létre, és a tervek szerint ez az ország egész területét lefedő, 100-150 csapdából álló automatizált rendszer segíti majd a gazdákat.