Eső után: nagyon kell a meleg

– A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást. Az őszi vetésű gabonák többnyire szépek, egészségesek, de a növények megfelelő fejlődése érdekében további, komolyabb mennyiségű csapadékra lenne szükség – fogalmazott egy székesfehérvári határszemlét követően közzétett Facebook-videójában Nagy István agrárminiszter.

Arról, hogy Fejér megyében miként alkalmazkodtak a növények a hűvös és száraz tavaszhoz, a búzakutatással foglalkozó nemesítőt és egy sikeres, gyakorló gazdát kérdeztük meg tapasztalataikról.

– Míg tavaly május 8-án már kalászoltak a legkorábban érő gabonák, az idén 8-10 napos késésben van a fejlődésük. Ennek több oka van: a kedvezőtlen őszi időjárás miatt jó néhány helyen későn került a földbe a mag. Emiatt lassabban indult meg a növények fejlődése, amit nem gyorsított fel a hűvös tavasz és a gyenge talajhőmérséklet sem. Alacsonyabbak is lettek a gabonák, ami pedig azt jelzi, hogy kisebb gyökérzetet növesztettek, s csak a felső talajrétegből tudják felvenni az egyáltalán nem bőséges nedvességet. A száraz időszak és az elmúlt hetekben lehullott minimális esők után ezért is nagy szükség volt a hét eleji kiadós égi áldásra – magyarázza Vida Gyula, az Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári mezőgazdasági intézetének tudományos osztályvezetője.

Mint mondja, további csapadék is kellene, de nem ártana már az sem, ha melegebbre fordulna az idő. Nem hirtelen érkező, 25 fok feletti, hanem kellemes, 20 fok körüli hőmérsékletre volna szükség ahhoz, hogy az aratásig, illetve a várhatóan június közepén, Martonvásáron megrendezésre kerülő országos kalászos fajtabemutatóig behozzák késésüket a gabonák. Míg a növények fejlődését hátráltatta, a kár- és kórokozók megjelenésének kedvezett az időjárás.

Vida Gyula információi és tapasztalata szerint az ország több részén – Martonvásár környékén is – feltűntek a vetésfehérítő bogár lárvái. A veszélyes kártevő ellen, amint az időjárás lehetővé teszi, azonnal meg kell kezdeni a védekezést. A rossz mellett jó hír, hogy a gabonatáblákat figyelve, a tudományos szakember sehol nem látott sárgarozsdára utaló tüneteket, s nem jelent meg a levélrozsda sem a növényeken. Az pedig, hogy a kiadós csapadék akkor érkezett, amikor még nem kalászol a búza, kifejezetten szerencsés, mivel a növény mostani fejlődési szakaszában kisebb az esély a megbetegedésekre, fertőzésekre.

A Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybulla gabonatábláin is késésben van az őszi vetésű kalászosok fejlődése. Az őszi árpa már kalászol ugyan, de más években 4-5 nappal korábban ért el ebbe a fejlődési szakaszba. A búzák fejlődése is elmarad kissé a megszokottól, de Szabó Gábor, a gazdaság növénytermesztési ágazatvezetője szerint a késések nem behozhatatlanok. S ha kedvezőbbre fordul az időjárás, a növények be is fogják hozni a lemaradást, amiben sokat segít a végre megérkezett kiadós csapadék is. Esőből még több kellene, de szükség volna arra is, hogy langyosabbra forduljon az idő. Az optimális a 20 fok körüli hőmérséklet lenne, mert egy berobbanó kánikula nem hiányzik a növényeknek (sem). A hirtelen nyár a gazdaságban főként a hűtőház számára termesztett borsó betakarításánál okozna gondot, mivel „összehúzná” az egyes fajták érési idejét, felborítva a feldolgozóüzem által elvárt szállítási ütemet.

A határt járva a szakember is tapasztalja, hogy az enyhe tél kedvezett a talajlakó kár- és kórokozóknak. A szépen áttelelt repcében például már megjelentek a rovar kártevők. S mivel jelenleg nincs a piacon az Európai Unió által engedélyezett, hosszabb ideig ható növényvédő szer, nem egyszerű s főleg nem olcsó az „ormányosok” elleni védekezés. A táblákra ugyanis a megfelelő hatás eléréséhez hetenként „rá kell fröcskölni a pénzt”, azaz a nem kis pénzbe kerülő növényvédő szert. S bár várhatóan jó ára lesz az idén a repcének, a növényvédelemmel kapcsolatos problémák miatt a gazdák egy része azon gondolkodik, hogy abbahagyja a termesztését.

Az enyhe tél miatt gond nélkül áttelelt kártevők még a tapasztalt növénytermesztőt is meg tudták idén lepni, ugyanis „emberemlékezet óta” nem volt példa arra, hogy a gazdaságban drótféreg támadja meg a napraforgót, mégpedig olyan súlyosan, hogy mintegy huszonhét hektáron ki is kellett vágni és szemes cirokkal vetni be a helyét.