Zavaró lehet, de a mezőgazdaság elengedhetetlen része a trágya is

A Sárbogárd egyik szőlőhegyén történtekkel kapcsolatban a közösségi médiában panaszkodtak. Az észrevétel szerint a terület egyik szántóföldje mellett többkocsinyi istállótrágyát halmozott fel valaki, amelyet beszántani már a mellékelt kép alapján jól láthatóan nem lehet, hiszen már elvetették az ide szánt kukoricát. A környékbeli présházak tulajdonosait nem a kupac ottléte zavarja, hanem érthető módon az onnan áradó kellemetlen szag, valamit a rengeteg légy és bögöly.

Sárbogárd polgármestere, Sükösd Tamás lapunk megkeresésére elmondta, hogy pontosan nem tudja, hol van a szóban forgó terület, mert a településen több szőlőhegy is található, konkrét bejelentés pedig nem érkezett az önkormányzathoz.

– Nem egy irányban vannak a szőlőhegyek, az egyik felé rendszeresen járok, ott biztosan nincsen. Ha konkrétabban tudnánk, meg tudnánk nézni – emelte ki a polgármester. Mint mondja, erre már korábban is volt példa. Tavaly előfordult, hogy olyan lerakatot találtak, amely a környékbeliek számára kellemetlenségeket okozott, és mint utóbb kiderült, azt nem azért hagyták ott, hogy később a földön hasznosítsák.

Felmerülhet a kérdés, hogy az önkormányzat ilyen esetekben tud-e bármit tenni akkor, ha a trágya magánterületen van lerakva. Sükösd Tamás hangsúlyozta, hogy ilyenkor természetesen felkeresik a terület tulajdonosát. Mint mondja, a tavalyi esetben is magánkézben lévő területről volt szó. Akkor is ezen eljárás szerint tettek, és a közfoglalkoztatás keretében végzett mezőgazdasági programban fel tudták használni, így bár nem kis költségen, de el tudták szállítani. A polgármester szerint a tulajdonos akkor nem adott egészen egyértelmű választ arra, hogy ki és miért tette oda az istállótrágyát.

– Mi nem firtattuk, mert el tudtuk helyezni – tette hozzá Sükösd Tamás. Kiemelte, az ehhez hasonló problémák a szőlőhegyek területén merülhetnek fel. A tapasztalatok szerint az ott tevékenykedő gazdák ezt meg szokták oldani, mert általában beszántják valahová, ahol szükség van rá. Ezért is lehet érdekes, hogy most ott áll a halom. Emiatt érdemes lenne konkrét megjelöléssel bejelentést tenni az önkormányzatnál, ami után meg tudnák vizsgálni a helyzetet.

A takarmánynövények szempontjából viszont elengedhetetlen a trágyázás, hiszen a föld természetes anyagú tápanyag-utánpótlást kap a folyamat során. Kiss Norbert Ivó, a Fejér Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke elmondta, a szalmás istálló­trágya használatának során a talajban sokkal előbb képződik humusz, mint a műtrágya esetében. A trágyázást ősszel szokták elvégezni, az általános eljárás szerint addig kell a földre juttatni, amíg az nincs lefagyva, majd be kell szántani és letárcsázni – mondta a folyamatról a szakember.

Ugyanakkor más eljárás is alkalmazható abban az esetben, ha az istállótrágya már annyira érett, hogy szinte föld állagú és rá lehet szórni a földre. Ilyenkor nem szükséges a szántás, rá lehet szórni később is az adott területre. A szakember tájékoztatása szerint bizonyos ideig nem kell tárolót építeni a trágyának, lehet tárolni a föld szélén.

Kiss Norbert elmondta, az istállótrágya több szempontból is jobb választás lehet, mint a műtrágyák.

– Nem lesz annyira kötött a talaj tőle. A műtrágyáknak több fajtájuk van, de a nitrogének, a karbamid és az ammónium-nitrát nagyon savasítja a talajt. A mészammonsalétrom-savban viszont van mész, amellyel a savasságot szoktuk ellensúlyozni. A talaj PH-értéke akkor jobban közelít a semleges értékhez – hangsúlyozta a különbséget megszólaltatottunk.

A trágyázás folyamatára tehát – hiába vált ki ellenérzéseket oly sokszor az emberekből – nagy szükség van, hiszen a földbe jutó tápanyagoknak köszönhetően jobb termés lehet egy-egy szezonban, ami mindannyiunk számára fontos, akkor is, ha nem rendelkezünk földterülettel. Abban az esetben viszont, ha a halmokat nem dolgozzák be vagy nem használják fel a termőterületeken, segítségért fordulhatunk az önkormányzathoz.