2021.07.07. 17:30
Nemzetközi összefogásból „született” harcsahibrid Rétimajorban
Négy ország szakemberei dolgoznak egy korszerű harcsahibrid, valamint a hozzá igazodó gazdaságos takarmányozási és tartástechnológia kifejlesztésén. A kétéves, egymillió eurós – 70 százalékos támogatási intenzitású – projekt fontos résztvevője megyénk legnagyobb tógazdasága, a rétimajori Aranyponty Zrt.
Lévai Ferenc lapunknak hangsúlyozta: nagyon fontos az akvakultúra fejlesztése
Fotó: Borbély Béla
A Nagy teljesítményű szabványosított rendszer Prémium édesvízi halak tömegtermelése nevű projektet az édesvízi akvakultúra fejlesztése, az Európai Unió jelenleg 40 százalékos halimporthányadának, továbbá a haltermelés ökológiai lábnyomának csökkentése végett hirdette meg az unió. A fentiek mellett fontos cél az is, hogy minél nagyobb arányban lehessen megfelelő környezetben nevelt édesvízi hallal helyettesíteni a tengerekből, óceánokból kifogott, többnyire mikroműanyaggal szennyezett, s csak hosszú szállítás után a fogyasztókhoz került tengeri halakat. A belső önellátást európai harcsával kívánja megoldani a projekt – mondta el lapunk érdeklődésére Lévai Ferenc, az Aranyponty tulajdonos-vezérigazgatója.
Elsődleges feladatként harcsahibridet kellett kifejleszteniük
A program megvalósításán német, osztrák és szlovén partnerekkel dolgoznak együtt a hazai szakemberek. Fontos és elsődleges feladatként az intenzív tartásra alkalmas és a félintenzív környezetben is jól termelő harcsahibridet kellett kifejleszteniük. Ezt már megoldották: az Aranypontynál „megszületett” a programban rögzített kívánalmaknak mindenben megfelelő hibridhal. Egy németországi intenzív rendszerben nevelt anyaharcsa és egy magyarországi harcsa hím ivadékának a „házasságából” született, s jól „vizsgázott” mind az Aranypontynál, mind a Szarvasi Halászati Kutatóintézetben végzett kísérletekben. A projekt részeként szükség volt egy központi ivadék-előállító rendszerre is, azt egy németországi harcsatermelő- és feldolgozó társasággal együttműködve az Aranypontynál valósítják meg. A harcsahibridek neveléséhez szükséges táp kikísérletezését a projektben résztvevő osztrák partner végzi, míg szlovéniai fél feladata a termékfejlesztés, feldolgozás kidolgozása. A program megvalósítói nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a táp összeállításánál például arra törekedtek, hogy minél kevesebb drága és a környezetet szennyező állati fehérjét használjanak fel.
A program itthon is érezteti a hatását
A program, azon túl, hogy megvalósításával hozzájárulhat az Európai Unió halimportjának a mérsékléséhez, itthon is érezteti majd a hatását, várhatóan évi 500 tonnával növelheti a piacra kerülő, értékes halmennyiséget. Az, hogy Magyarország – s az Aranyponty – részese lehet az akvakultúra fejlesztését segítő projektnek, annak is köszönhető, hogy az elmúlt években a technológiai kutatások eredményeként komoly intenzív tudásbázis jött létre az országban, szakembereink számos halfajra dolgoztak ki szaporítási technológiát. Az eredmények pedig lehetőséget adnak nemcsak a halimportunk csökkentésére, hanem arra is, hogy potenciális exportlehetőségeink kihasználásával édesvízi hallal járulhassunk hozzá a csökkenő tengeri halfogás és a növekvő haligény miatt kialakulóban levő európai ellátási deficit csökkentéséhez.
Bár a négy ország szakembereinek együttműködésével megvalósuló kétéves projekt megvalósítása még csak a felénél tart, az eredmények máris számottevők. Arra is van már lehetőség, hogy a halkedvelők megkóstolják a harcsahibridből készült ételeket. Rétimajor szombati búcsúján ugyanis 25 sütő-főző mester kínálja majd a halújdonságból készült ételeket.