Tíz-tizenkét év munkája az új hibrid kukorica

Az új kukoricák minősítésével valamennyi éréscsoportban bővült a mezőgazdasági intézet már eddig is gazdag, mintegy negyven hibridet magába foglaló fajtaválasztéka. A 10-12 évig tartó kutató-, nemesítőmunkával előállított szemeskukorica-újdonságok között szuper korai, igen korai, korai, középérésű és egy kiváló beltartalmi értékű silókukorica van. Több országra kiterjedő, eltérő klímájú kísérleti rendszer keretében vizsgálták őket, hogy a hazai időjárási körülményekhez leginkább alkalmazkodni képeseket tudják kiválasztani a fajtajelöltek közül – mondta el a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére Marton L. Csaba, az intézmény tudományos osztályvezetője.

Tájékoztatása szerint a jövő kukoricáit az országos átlagnál csapadékszegényebb, továbbá öntözött területen, és speciális klímájú helyszíneken is tesztelték. Egyebek között értékelték a hidegtűrő képességüket, s kezdeti fejlődésük erősségét. A klímaváltozás miatt várha­tóan még forróbb és aszályosabb nyarakra való felkészülés céljából néhány hibridet Romániában vizsgáltak, ahol már most melegebb és szárazabb az időjárás, mint nálunk. Olaszországban intenzív technológia mellett, Szlovákiában pedig hűvösebb területen „vizsgáztatták” a fajtajelölteket.

Az újonnan állami minősítést nyert hibridek között van két olyan is, amely nemzetközi együttműködés eredményeként született. Az igen korai érésű, hidegtűrő, gyors szemtelítődésű és nagy termőképességű kukoricákat a martonvásári mezőgazdasági intézetben előállított anyai és a lengyelországi apai szülők keresztezésével hozták létre és szlová­kiai kísérletekben tesztelték. A termelők és az állattartók nagy reményeket fűznek ahhoz a hat új hibrid egyikeként elismert, késői érésű silókukoricához is, amelyet egy speciális gén (LFY) természetes úton történő beépítésével fejlesztettek ki. A fajtának nagyon jó beltartalmi értékei vannak, hosszabb ideig megőrzi a silóérettség állapotát, vízleadása lassabb a szemes kukoricáénál, szemtermése pedig lisztesebb, jobban roppantható. A több országban végzett kísérletek eredményeként a kutatóknak olyan hibrideket sikerült előállítani, amelyek sikeresen alkalmazkodnak a hazai klímához, s változatosan hasznosíthatók.

A gazdákat leginkább az érdekli, hogy az új kukoricák mikor kerülhetnek közter­mesztésbe. Marton L. Csaba úgy véli, erre 2023-ban kerülhet sor. Az Európai Unió közös fajtalistájára felkerült hazai hibridek vetőmagját főként itthon állítják elő, de külföldön sem megy ritkaságszámba a szaporításuk. A kutatók „gondolkodnak” azon is, hogy a magyar fajták vetőmagját előállító, EU-s országok sorát kibővítik Ukrajnával, mivel a szomszédos ország potenciális, nagy piac. Érdemes figyelni rá, az ottani termelők 15 év alatt megháromszorozták a kukorica vetésterületét és ötszörösére növelték a termés mennyiségét. A piacokért nagyon kemény harc folyik, amit korántsem tesz könnyebbé az, hogy a hazai kukoricatermelőknek a világ legnagyobb cégeivel kell versenyezni. A tét nem kicsi, a takarmánynövény ugyanis keményen tartja az árát, változatlanul jó pénzt fizetnek érte a felvásárlók.

Magyarországon a kukorica vetésterületének 90 százalékán szemes, tíz százalékán silókukoricát termesztenek. Az előbbit mindenekelőtt állati takarmányként hasznosítják, de az utóbbi években egyre több kukoricát dolgoz fel a bioeta­nol-gyártás is. A silókukorica pedig, amellett, hogy a kérődző állatok takarmányozására használják, a biogáz előállításának alapanyaga is.

S ha már a hazai kukoricakutatás szaktekintélyével beszélgettünk, kihagyhatatlan volt a kérdés: idén milyen termésre számíthatnak a gazdák? Marton L. Csaba úgy véli, bár tíznapos késésben van a takarmánynövény fejlődése, ez nem befolyásolja majd a hozamokat, s a növények jelenlegi állapota szerint országosan jó termés is lehet.