Megkeverte a méheket az enyhe tél

– Az eddigi, többnyire enyhe időjárás miatt lerövidült a méhek pihenő időszaka. Az enyhe tél megzavarta a méhcsaládok életritmusát, a méhanyák nem álltak le a fiasítással, amivel munkát adtak a kaptárok dolgozóinak, s megnőtt a családok fogyasztása: a termelők több méhészetben már kénytelenek pótolni a kaptárokban fogytán levő élelmet. A szorgos nektárgyűjtők egyelőre nem röpültek ki, az időjárástól függően, várhatóan a jövő hónapban látnak munkához, s a méhészek is akkor kapnak pontos képet a méh­családok állapotáról – mondta el lapunk érdeklődésére a Méhészek Fejér Megyei Egyesületének elnöke.

Kiss Norbert szerint nagy szükség volna már egy jó méztermő évre. Annál is inkább, mert a járványidőszak megnövelte a méz iránti keresletet. Ez érthető, mivel az édes finomság többféle vitamint és hasznos ásványi anyagot tartalmaz. Afféle természetes „patikaszerként” igazi támasza az immunrendszerünknek, s hatásos antibiotikum is. Persze, csak akkor, ha nem ki tudja, mely távoli országból, s milyen minőségben került az üvegbe. 

– A legbiztosabb, ha termelőtől vásárolunk. Nem igaz, hogy a termelőnél többe kerül, mint a boltokban. Az akácméz például az üzletekben 4500 forint kilónként, míg a termelők 3300–3500 forintért kínálják. A vegyes méz kilójáért pedig általában 400 forinttal kell többet fizetni az üzletekben, mint a piaci árusoknál – állítja a megyei egyesület elnöke. Mint mondja, az áruházak polcain nem ritka a bizonytalan eredetű, csupán az EU-n belüli vagy EU-n kívüli eredetet feltüntető címkével megjelölt kevert méz. Ez az információ pedig nem alkalmas a vásárlók megfelelő tájékoztatására, s nem elégséges a tudatos fogyasztói döntés meghozatalához. Mind a termelők, mind a fogyasztók számára az lenne a megnyugtató, ha az Európai Unióban általánossá és kötelezővé válna a mézkeverékek származásának jelölése. A gyakorlat felülvizsgálatára ígéretet is tett az Európai Bizottság, s ha a szigorítás életbe lép, kötelező lesz pontosan feltüntetni a méz földrajzi eredetét. Sőt, megfelelő sorrendben még azt is, az üvegben levő mézmennyiség mekkora hányada származik egy-egy országból. (A származásjelölési előírás felülvizsgálatát Magyarország kezdeményezésére tűzte napirendre az Európai Bizottság.) Nagy István agrárminiszter szerint a szigorítás megteremtheti a lehetőségét, hogy a vásárlók könnyen felismerhessék a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket.

A szabályozás mielőbbi bevezetését nagyon fontosnak tartja az országosan 1,2 millió méhcsaládot gondozó 20 ezer méhész, köztük a megyei egyesület több mint 33 ezer méhcsaláddal dolgozó, félezernél több tagja. A megyei szerveződés az ország harmadik legnépesebb egyesülete. Érdekessége, hogy soraiban nem csak a megyében tevékenykedő 300-350 méhész van, kilenc más megyéből is vannak tagjai. S bár az utóbbi időben sokan felhagytak a méhészkedéssel, a megyei egyesület a közelmúltban 24 új taggal gyarapodott. Ez azért is örvendetes, mert míg az idősebb méhészek közül egyre többen számolják fel a méhest, helyükre – legalábbis a megyei egyesületben így van – fiatalok, fiatalabbak lépnek.

Kiss Norbert szerint nem mentes az ágazat a gondoktól. Megnőttek a termelési költségek, drágábbak lettek az eszközök, alapanyagok. Példaként említi, hogy míg nem is olyan régen, 13-14 ezer forintba került a rakodókaptárok darabja, most 26 ezret kérnek érte. Folyamatosan csökken a méhek élettere, fogynak a méhlegelők, s sok kis szárnyas méztermelő pusztulását okozzák a növényvédő szerek. Bár előírás, hogy a méhekre veszélyes szerekkel permetezni csak napnyugta után szabad, sokan megszegik az előírást. A méhészek bíznak abban, ezt a problémát csökkenti majd az, hogy kötelező lett az elektronikus napló vezetése, illetve, hogy gyakoribbá váltak az ellenőrzések. A méhészetek terheit a lehetőségekhez mérten igyekszik mérsékelni az agrárkormányzat. Ebben a hónapban például méhcsaládonként ezer forint támogatás igénylésére van lehetőségük.

A méhészet újdonságainak megismerését, évek óta sikerrel szolgálta a székesfehérvári országos méhésztalálkozó. A rendezvény tavaly a járvány miatt már elmaradt, s sajnos, az idén sem lehet megtartani.