A fizikai dolgozók esetében elérte az 1500 forintot az átlagos órabér

Hétezer fő béradatait vette alapul az egyik nagy munkaközvetítő cég: Elemzésük szerint az idei első negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére gyakorlatilag elérte az 1500 forintos szintet. A jelenlegi 1499 forintos átlagórabér 10,4 százalékkal haladja meg a 2021 hasonló időszakában tapasztalt 1358 forintos értéket. Nemcsak a fizikai állománynál tapasztalható a felméréseket végzők szerint pozitív változás a bérek tekintetében, hanem a felsőbb kategóriákban is, ahol 7,3 százalékos bérnövekedést tapasztaltak. A Trenkwalder szerint átlag feletti a Közép-dunántúli régió 1600 forintot közelítő mutatója, és a mezőnyből továbbra is Budapest és Közép- Magyarország emelkedik ki 1900 forint körüli értékével. Azokban a régiókban, ahol munkaerőhiány van, ott a béremelések akár fluktuációkat is okozhatnak, hiszen magasabb fizetés és egyéb juttatások segítségével magához csábíthatják a dolgozókat a konkurens cégek. 

Fejér megyében a munkaerőhiány sok helyen valós probléma, ám fluktuáció leginkább csak az ukrán helyzet miatt van. Az egyik legtöbb embert foglalkoztató cég, a Denso vezetője, Szincsák Attila lapunk érdeklődésére elmondta: – A trendek azt mutatják, hogy a fizikai állomány fizetése emelkedik, még az említett átlagnál is magasabban talán, és abban is helyesek a felmérés adatai, hogy bár volt bérfejlesztés középvezetői szinten, de korántsem akkora, mint a fizikai állomány esetében. – Tapasztalataim szerint középvezetői szinten továbbra is alacsony a fluktuáció, és most a fizikai állomány esetében sem tapasztalható az a fajta nagy mozgás, mint a pandémia előtti időszakban. 

Legjobban a bérelt ukrán állomány mozdul. A háború előtti magas fluktuáció a háború kezdetén megállt, és most elindult egy visszaszivárgási fázis. Ennek oka az, hogy a kijevi és a Kijev környékéről származó munkavállalók elkezdtek visszatérni a hazájukba, emiatt több kollégát is elveszítettünk. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben a bér már nem a legmeghatározóbb oka a munkahelyváltásnak. Leginkább családi és egészségügyi okokra vezethető vissza az ilyen döntés. Ódry Anna, a Videoton Holding PR és Marketing igazgatójától a kérdésekre a következő választ kaptuk: – A Videoton-vállalatcsoportban átlagosan 11%-ot meghaladó alapbéremelés valósult meg ebben az évben. Ezen belül az alacsonyabb fizetésű dolgozók emelése nagyobb mértékű volt. A vállalatcsoport hazai, saját cégeinkben foglalkoztatott dolgozóinak létszáma idén több mint 100 fővel növekedett. 

A Pannonjob munkaerő- kölcsönző cégünk által a más cégeknek kölcsönzött állomány létszáma is növekedett. A fluktuáció általános jelenség országosan is, és számos, egymástól nagyon eltérő okban gyökerezhet. A Covidtól kezdve, az alkatrész hiányon át az ukrán háborúig, ahogy a megnövekedett külső bizonytalanságon és infláción keresztül az átformálódó autóiparig bezárólag. Megítélésünk szerint minden céget érint, iparágtól, cégmérettől és pozíciótól tulajdonképpen függetlenül. Ezért a fluktuáció és a béremelések szoros, a kérdésekből érzékelhető összekapcsolása megítélésünk szerint nem szerencsés. 

A megye kiváló termőföldjein dolgozó Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport munkatársát is megkérdeztük a bérekről és a fluktuációról. Puskás Zoltán elmondta: – Napjainkban a humánerőforrás a legnagyobb érték, és ez fokozottan igaz a mezőgazdaságra. A 2021-es nehéz gazdasági év ellenére 10–15 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, ám nálunk a 10 középvezető bére nem igazán emelkedett, csak a mintegy 80 dolgozót számláló fizikai állományé. A fluktuáció nálunk nem jellemző. Elég jó szakembereink vannak, és próbáljuk megbecsülni őket. Cégünknél családias a légkör, ami egy olyan plusz erőt, kohéziót gyakorol a társaságon, illetve a kollektíván belül, ami egyfajta erkölcsi pluszt is jelent, az anyagi megbecsülés mellett. – Az idei helyzet komolyan eltér a korábbi évekétől: egy olyan kedvezőtlen inflációs forgatókönyv mellett, amelyben a pénzromlás mértéke két számjegyű, akár az is előfordulhat, hogy a 10 százalék körüli nominális béremelkedés ellenére a reálbérek csökkennek – fogalmazott ugyanakkor Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója