Minden rossz „összejött” az idén a mezőgazdaságban

Az agrárgazdaságokat az év háromnegyedében sújtó kedvezőtlen időjárás az őszi betakarítás idejének nagy részében még „gonoszkodott”, a szeptemberben megérkezett csapadék azonban – annak ellenére, hogy még egy méter mélyen sem áztatta át a talajt – sokat segített abban, hogy a földeken szorgoskodók jó magágyat készítsenek, s idejében be tudják fejezni a vetést. Azt, hogy időben és jól előkészített talajba került a mag, mutatják az üde zöld, szépen fejlődő növények. A mostani, 3- 5 fokos hideg és a még alacsony éjszakai fagyok kedvezőek a zsenge vetéseknek, a gazdálkodók azonban most azért aggódnak, nehogy túl enyhe legyen a tél, mivel az kedvezne a rovarkártevők, elsősorban a kabócák és a levéltetvek, s az általuk terjesztett kórokozók, vírusok elszaporodásának. Megelőzésként több gazdaságban már meg is kezdték a védekezést ellenük. A megyeszékhely határában gazdálkodó Aranybullánál túljutottak ugyan az első permetezésen, de igazán csak akkor lélegezhetnek fel, ha megérkezik a keményebb fagyokat is hozó, a kártevőket ritkító, vagy elpusztító hideg – mondja Szabó Gábor, a növénytermesztési ágazat vezetője. Érthető az aggodalma, hiszen az aszály ezt a gazdaságot sem kímélte, a vártnál mintegy 15 százalékkal, kevesebb kukoricát takarítottak be, s, hogy az állatállomány ne szenvedjen hiányt takarmányból, a saját termést kénytelenek vásárlással kiegészíteni, ami pedig tovább növeli az amúgy is jelentősen megnőtt termelési költségeket. Bár a gazdaság egyelőre nem kényszerül az eredményes növénytermesztéshez elengedhetetlenül szükséges input anyagok, főként a műtrágya és a növényvédőszerek „visszafogására”, mennyiségének csökkentésére – a tartalékból sikerül finanszírozni a költségeket, - igyekeznek minél hatékonyabban gazdálkodni. Ezért például tíz százalékkal csökkentik az idén gyengébben teljesítő kukorica vetésterületét, s helyette cirok kerül a földbe. A sokak által a kukorica alternatívájának, kihívójának tartott növény beltartalmi értéke azonos a kukoricáéval, de annál kevesebb csapadékkal is beéri, jól tűri a stresszesebb, szárazabb időjárást, s nem fogékony a toxinfertőzésre. Bár a népszerűsége felfelé ível, nem fogja kiszorítani a kukoricát, annak ellenére sem, hogy a idén országosan 3, 5 tonna körül alakult a tengeri átlag hozama. Az ország nyugati felének egyes részein normál, átlagos volt a termés, de az Alföld egyes térségeiben nem hozott, vagy hektáronként legfeljebb 1 – 2 tonnával fizetett a kukorica.  A NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) szakembere szerint a megyében is változatosan alakultak a terméseredmények, a bicskei járásban az 1 tonnát is alig érte el az átlaghozam, másutt 2 -3,5 tonna körüli terméssel fizettek a táblák.  A tudományos kutató szerint az idei alacsony hozam nem egyedülálló a kukorica termesztés történetében, az utóbbi két évtizedben négyszer is takarítottak be 4 tonna körüli, vagy annál kisebb termést a gazdaságok, ugyanakkor az utolsó 6-7 évben háromszor is 8 tonna feletti átlagtermésnek örülhettek a termelők. Marton L. Csaba, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos tanácsadója, osztályvezető azt mondja, a szélsőséges időjárás hatásait jó fajtaválasztással, korai, vagy igen korai, a jelenleginél FAO 100- zal rövidebb tenyészidejű hibridekkel és korszerű agrotechnikával ellensúlyozni lehet. Az eredményesen  termeszthető martonvásári fajták rendelkezésre állnak, s a mezőgazdasági intézetben Árendás Tamás csapatától a megfelelő agrotechnikához is kaphatnak segítséget a termesztők. 

Az idei év ismét igazolta: a mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítani. A megvalósításban sokat segítenek az agrártámogatások, amelyekből 2027-ig 5300 milliárd forint forráshoz juthatnak hozzá a gazdálkodók. Új támogatási forma is életbe lép, a KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Terv keretében jövőre indul az Agro - ökológiai Program (AÖP). A gazdáknak érdemes élni ezzel a lehetőséggel is, az AÖP ugyanis olyan egyéves ösztönző támogatási forma, amely egy zöldítés-szerűen működő, tartalmában az agrár-környezetgazdálkodási támogatási formához hasonló önkéntes vállaláson alapul. A választható gyakorlatok listája már elérhető – hívja fel a gazdatársak figyelmét Kiss Norbert Ivó, a Fejér Megyei Gazdakörök elnöke.