Nem fogy a méz, sok termelőnél még a tavalyi terméssel vannak tele a hordók

– Nem kedvezett az enyhe tél a méhcsaládoknak. A szinte tavaszias időjárás, a tartósan alacsony hőmérséklet megzavarta az életritmusukat. A méhanyák nem álltak le a fiasítással, - vagy szokatlanul korán megkezdték -, s ezzel a más években megszokott pihenő helyett, télen is munkát adtak a kaptárok dolgozóinak. Emiatt több élelem fogyott, számos méhészet rákényszerült a méhcsaládok etetésére, a kaptárok megfogyatkozott téli mézkészletének a pótlására. Az enyhe időjárás az idén hamar „kicsalogatta” a szorgos mézgyűjtőket a kaptárokból, s mivel a mogyoró és a fűz már virágzik is, a méhecskék korán megkezdték a virágporgyűjtést - magyarázza a Méhészek Fejér Vármegyei Egyesületének elnöke. Kiss Norbert – aki gyakorló méhészként 280 méhcsaláddal termel biomézet – „saját bőrén” is érzi a méhésztársadalmat sújtó problémákat. Mint mondja, az európai piacokat elárasztó ukrán méz miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek a hazai termelők. Az ukrán méhészek ugyanis a pörgetés után azonnal, nyomott áron, s egyszerre nagy mennyiségben értékesítették a terméküket, mégpedig pontosan azokon a piacokon, ahova a magyar méhészek is szerettek volna szállítani. Erre az Európai Uniónak az a döntése adott lehetőséget, amely szerint az ukrán méz jelenleg korlátlan mennyiségben, vám nélkül érkezhet az európai piacokra. A gyakran bizonytalan eredetű, s a magyar méznél többnyire gyengébb minőségű méz pedig lenyomta az amúgy sem magas felvásárlási árakat, s gyakorlatilag megszűntette a hazai méz felvásárlását és exportját, mivel a felvásárlók az olcsóbb ukrán terméket részesítették előnyben. A méhészek jelentős részének nyakán maradt a tavalyi méztermés, tele hordókkal várják az idei idényt. Bár most van az influenza és légúti megbetegedések „szezonja”, a hazai üzletekben és piacokon mégis kevés fogy az immunrendszert támogató, erősítő természetes patikaszerből. A méhészeknek nagy szükségük lenne a jövedelemre, egyrészt a tavaszi „serkentéssel” kapcsolatos kiadásokra, másrészt a méztermeléshez szükséges eszközök, szerek beszerzésére. Mindezek pedig egyre többe kerülnek. Nőtt a kaptárokhoz használt faanyagok ára, drágább az üzemanyag, többet kell fizetni a gyógyszerért, a viaszért, s szinte mindenért, amire szükség van a méhészetek működtetéséhez. Konkrét példaként említi az egyesületi elnök, hogy miután a méhészvállalkozások sem vásárolhatnak ársapkás cukrot, egy kilogramm „raklapost” 540- 560 forintért tudnak megvenni, akkor, amikor a felvásárlók mindössze 1000 forintot kínálnak egy kiló, kifogástalan minőségű, finom mézért. Kiss Norbert több méhésztársa aggodalmát fogalmazza meg, amikor azt mondja, ha nem változik a helyzet, félő, hogy 3- 5 éven belül kritikus helyzetbe kerülhet az európai méztermelés.

Bár most nem könnyű a méhészetek helyzete, biztató, hogy az agrártárca fontosnak tartja és a hazai forrásokat és az uniós lehetőségeket is kihasználva, támogatja a tevékenységüket. Nagy István miniszter a napokban egy méhészeti gyűlésen hangsúlyozta, hogy bár a méhészet kicsi ágazat a mezőgazdaságban, de kulcsszerepe van. Beporzás nélkül ugyanis nincs fenntartható fejlődés, fenntartható jövő. A szaktárca közleménye szerint az agrárkormányzat továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre, s 2023 és 2027 között a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül az ágazat. Igényelhető lesz az állatjóléti támogatás, s február végéig még lehet igényelni a méhcsaládonkénti ezer forintos támogatást. A jó minőségű magyar méz védelmében nagy előrelépés lesz, ha az Európai Bizottság dönt az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozásáról, amit a mézpiaci zavarok megszüntetése érdekében 19 másik uniós tagállam agrárminiszterével közösen kért Magyarország a Mezőgazdasági és Halászati Tanács januári ülésén. A szigorítás elfogadását és hatályba lépését követően kötelező lesz a mézes üvegek címkéjén feltüntetni a mézkeverékek származását, földrajzi eredetét. A szabályozással lehetőség lesz arra, hogy a vásárlók könnyen felismerhessék a silányabb minőségű, esetleg túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket.

A csaknem 32 és félezer méhcsaládot nevelő, 490 vármegyei méhészt összefogó, tavaly 34 új taggal is gyarapodott egyesület évek óta megrendezi a méhészeti újdonságok megismerésére szolgáló országos méhésztalálkozót és vásárt. A rangos esemény minden alkalommal több ezer érdeklődőt vonzott, az idén azonban nem tudják megtartani.