Felére csökkent a jégkár a rendszernek hála (videók)

Felnézünk az égre, és gyakran látunk baljós felhőket úszni a kék égen, a nyári rekkenő hőségben. Ilyenkor aki teheti biztonságba helyezi az autóját, ő maga is visszavonul, esetleg lejjebb engedi a redőnyt, tudván, hogy értéket kell menteni. Van közel ezer ember az országban, aki ilyenkor, bármit is csinált egyébként, mindent eldob, és mások sérülési esélyeit, illetve az anyagi károk csökkentése, megszüntetése érdekében elindulnak a kertbe. Ők a talajgenerátorok kezelői, akik már akkor riasztást kapnak a jégesőktől terhes felhők érkezéséről, amikor azok még szinte meg sem jelentek a horizonton.

Arról, hogy miért, mióta, hogyan és hány generátorral, illetve kezelővel működik a rendszer, Varga Imre Istvánnal beszélgettünk.

„A klímaváltozással együtt jár a felhő- és csapadékképződés változása is, ami egyre nagyobb szélsőségeket mutat. A kiegyensúlyozott közép-európai éghajlatra korábban nem jellemző jelenségek tapasztalhatóak számos országban, vagyis tartós aszályos időszakok, özönvízszerű esőzések villámárvizekkel, valamint hatalmas károkat okozó jégesők. Míg a jelenségek többségére nincs befolyása az emberiségnek, a jégesők mérséklésére létezik hatékony megoldás, mellyel mind a mezőgazdaságban, mind az ingatlanokban és ingóságokban keletkező károkat mérsékelni lehet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer 2018-ban kezdte meg működését, azonban az alkalmazott technológia hosszabb múltra tekint vissza. Talajgenerátoros védekezést immár több mint három évtizede alkalmaznak Magyarország meghatározott térségeiben, míg az azt megelőző időszakban rakétákkal védekeztek a káros jégesők ellen” – mondta a NAK Fejér megyei elnöke.

Éppen a közelmúltban jelentős mennyiségű jég esett, szinte eső nélkül, Székesfehérvárra, és a környező települések is megérezték a szélét és a szelét annak a viharnak. Persze az összes jégeső nem szüntethető be a jégőr rendszerrel, de megkérdeztük, hogy mi a rendszer hatásmechanizmusa, illetve, hogy az elmúlt évek tapasztalatai, statisztikái mit mutatnak, mennyire hatékony a rendszer és mennyire képes lefedni az országot?

Az országos jégkármérséklő rendszerben összesen 986 darab generátor vesz részt a védekezésben, nagyjából 10 * 10 km-es rácshálóban lefedve az egész országot: 767 darab manuális berendezés, melyeket a megbízott kezelők a HungaroMet által kiadott riasztásoknak megfelelően üzemeltetnek, illetve 219 darab automata berendezés, melyek távvezérléssel hozhatók működésbe. A talajgenerátoros jégkármérséklés során a földön telepített generátorokban elpárologtatott acetonos-ezüst-jodid hatóanyagból 0,06-0,08 mikronos ezüst-jodid kristályok alakulnak ki, melyek a felhőzet jégveszélyes magasságába érve mesterséges jégmagokat képeznek. A folyamat során a felhőzetben a jégmagok nem gátolják a jégszemek kialakulásának folyamatát, csak a kevés nagy méretű, akár teniszlabda nagyságúra meghízó jég helyett sokkal nagyobb számú, azonban jelentősen kisebb, búza, borsó esetleg cseresznye méretű jég alakul ki. A felhőzetből aláhulló kisebb méretű jég a talajfelszínt elérve nem, vagy csak jóval kevesebb kárt okoz, mint a nagy jégdarabok. Fontos megjegyezni, hogy ezen technológiával kizárólag a kialakuló jégszemek mérete befolyásolható, viszont az sem a csapadék mennyiségére, sem annak eloszlására nincs hatással” hívta fel a figyelmet a kamarai elnök, aki a fehérvári esettel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy:

„Ez a jégkáros eset a mögöttünk álló hónapforduló idején történt. Nemzetközi kitekintésben május 30. és június 3. időjárása az összes környező országban károkat okozott a jégeső. A katasztrófavédelemnek sok helyen kellett beavatkozni a viharos szél, a nagy mennyiségű csapadék és több országban az akár ököl nagyságú jégesők következtében. A károk mind az ingatlanokban, mind a mezőgazdasági területeken jelentős mértékűek voltak. A legnagyobb méretű jégszemeket az alábbi térségbeli országokban regisztrálták: Horvátországban: 7 cm, Bosznia-Hercegovinában: 5 cm, Romániában: 6 cm, Bulgáriában: 5 cm, Ukrajnában: 6 cm.

Hogy megfelelő képet kapjunk a május 30. és június 3. közötti időszakról, el kell mondani, hogy az erősen csapadékos időjárás országszerte komoly károkat okozott mind a mezőgazdaságban, mind ingóságokban és ingatlanokban. A keletkezett károk jelentősebb részéért a záporos, zivataros időjárás, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és az erős, viharos széllökések okolhatók. Az adott időszakban 70-80 km/órát meghaladó széllökéseket regisztráltak a mérőállomások. A károknak csak kisebb része keletkezett a lehulló jég következtében. A május 30. és június 3. közötti időszakban az Országos Jégkármérséklő Rendszer talajgenerátorai összesen 20 438 órán át voltak bekapcsolva, ami a 2024-es védekezési időszak eddigi bekapcsolási időtartamának (68 898 óra) 30%-a. Az említett időszakban minden járásban legalább egy alkalommal működésbe kellett hozni a talajgenerátorokat. A szupercellák ellen a rendszer korlátozottan tud védekezni, azonban a jégkármérséklő rendszer működése nélkül feltehetően még nagyobb jégszemek alakulhattak volna ki, amelyek jelentősebb kárt okoztak volna.”

A működés hatásfokára is kitért összefoglalójában a kamarai elnök.

„Az elmúlt hat év tapasztalata alapján az országos lefedettséget biztosító talajgenerátoros jégkármérséklő rendszerrel jelentősen mérsékelni lehetett a kialakuló jégesők mennyiségét és a jégszemek mértékét. A 2018-2023-es években a kárenyhítési alaphoz benyújtott kárstatisztikai adatok alapján kimutatható, hogy a jégesők okozta károk 43 százalékkal csökkentek a 2015-2017-es adatokhoz képest, vagyis amikor még nem működött az országos szintű védekezés, annak ellenére, hogy mind a hat védekezéssel töltött évben a klímaváltozás hatására az átlagosnál szélsőségesebb időjárás volt tapasztalható.”

Mivel a felhők is csak jönnek valahonnan, így felmerül a kérdés, hogy van-e ilyen rendszer más országokban, és tudjuk-e, hogy ott mi a tapasztalat?

„Megelőző jelleggel Amerikában, Kínában is, illetve Európa több országában, így például Franciaországban, Németországban, Ausztriában is működtetnek különböző jégkármérséklő rendszereket. Ezen preventív technológiával a határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, mivel ezekben folyamatos és nagyon intenzív a jégképződés. Elég arra gondolni, hogy az erős feláramlás 10-12 ezer méterre viszi fel több alkalommal is az egyre hízó jégszemeket, melyek ilyenkor akár percekig is-40 °C-on vannak.” – mondta Varga Imre István.

A generátorkezelők tehát folyamatosan szolgálatban állnak, zsebükben egy speciális telefonnal, ami hangosan riaszt, és üzenetben jelez, hogy bekapcsolni kell a generátort, vagy éppen kioltani az ég felé meredő ágyúcsőhöz hasonlatos kéményt, amivel az égbe lövik a leendő jégszemek magvait.