Az ötvenes évek borzalmaival kapcsolatban lehet még kérdezni

- A fiatalokat érdekli ez a téma, elsősorban azokat, akiknek ilyen a „vénája”. Mind az általános, mind a középiskolások, főleg a végzősök részéről élénk figyelem tapasztalható – mondta el lapunknak Sinka Jenő, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Fejér megyei szervezetének elnöke, akit a Gulág, amiről tilos volt beszélni című kiállítás eredményességéről kérdeztünk. Elhangzott: az adventi időszakban kevesen tekintették meg az olykor kifejezetten sokkoló képeket az ötvenes évek borzalmairól A Szabadművelődés Házában, ám aki lemaradt, jövőre ismét lesz lehetősége ellátogatni, hiszen másik helyszínen ugyan, de újra megrendezik majd. Már négyféle kiállítási anyaggal rendelkezünk – tette hozzá az elnök: A Gulág, amiről tilos volt beszélni, 1956-ról, továbbá A kommunista diktatúra áldozatairól és Az elvtársak vége.

- Legfőképp olyan diákok mélyednek el ezekben a témákban, akik jól érzékelik a világot, a felnőttkor küszöbén vannak. Ők jártasabbak a történelemben, nem ritkán a napi hírekben, a világban zajló eseményekben – emelte ki. Gyakran elhangzó kérdés

a találkozások alkalmával a „Hogyan szervezték meg a forradalmat?”, amelyre nincs érdemleges válasz – derült ki. – Az előzmények felvezetése után mindig utalok arra, hogy az eseményeket követve mindenki magától tudta, merre haladjon akkor, és szinte az egész ország egy irányt követett, a szabadságét.

Sinka Jenő sajnálatának adott hangot, amikor megjegyezte: nagyon kevés felnőtt érkezett a kiállításra. – Múlt, jelen, jövő – Historia est magistra vitae – A történelem az élet tanítómestere – mondta. – A múltbéli események határozzák meg jelenünket, a tanulságokból építjük fel azt. A jövő pedig a jelenben fogan, ezért kell tudatosítanunk a kiállításon bemutatott és nagyon is valós igazságtalanságokat, mint történelmi tényeket.