Káliz Sajtos József Sárróna-krónikái

Sárróna ege alatt él és alkot a soponyai Káliz Sajtos József költő, író, tanár és nyelvjáráskutató. Új könyvét, a Sárróna árnyékban,

fényben címűt szülőföldjén, Abán, a Tanka János Városi Könyvtárban mutatták be.

Az Abán is jól ismert szerzőt Fábián Judit könyvtárosnak különösebben nem kell bemutatnia a szépszámú hallgatóságnak. A „kultúrból” még pluszszékeket is hoznak a könyvtárba. A könyvbemutatón vegyes korosztály képviselteti magát: idősebbek, középkorúak, de a fiatalok, az iskolások is csakúgy.

Az önéletrajzi elemekkel átszőtt, összetett műfajú kötet eseményeiből kirajzolódik, hogy elődeink a történelem hullámverésében – a gondok, a tragédiák dacára – mégis hogyan tudtak megmaradni – idézi Bakonyi István irodalomtörténész sorait Fábián Judit. Majd a kortársakkal folytatott beszélgetések és a személyes emlékek alapján képet alkothat az olvasó arról, miként élték, éltük meg az elmúlt évtizedek – a közelmúlt – változásait itt, a Mezőföld szívében.

Kedveseim! – Káliz Sajtos József így kezdi mondandóját, és mesél nekünk folyvást – gyerekkoráról, édesanyjáról, édesapja bibliájáról, a házról, a kertről, a szőlőről, Erzsi nővéréről és Lajos bátyjáról, egy kisközösség mindennapjairól.

A három részre tagolódó, montázsszerű kötetet az Árnyékban, fényben – a történelem hullámverésében fejezet nyitja, majd A kibocsátó fészek, végül pedig a Sárróna földközelből címet viselő szakasz következik.

A könyv alcíme: Száz éve született édesanyám emlékezete. Az emlékezet szó nem véletlen – hangsúlyozza a szerző. Egyrészt édesanyja – született Hamar Erzsébet – emlékét idézi, illetve a jó „kibeszédű” asszony önéletrajzi soraira utal. Mert hiszen a fiú az édesanyja spirálfüzetekben vezetett krónikáját emelte be a kötetbe. „Ez a könyv egyfelől tisztelgés az édesanya, a szülőföld, a tájhaza, a magyarság előtt” – írja Bakonyi István a kötetről.