A brit nagykövet látogatta meg Székesfehérvárt

Mint érkezésekor elmondta, látogatásának egyik célja, hogy az Egyesült Királyság vállalkozásai számára a helyi autóipari beszállítói láncba való bekerülés előtt egyengesse az utat. Megemlítette, másodszor jár Fehérváron. Először átutazóban, a felesége társaságában fordult meg itt, ám tavaly, a diplomatafeleségek látogatásakor Mrs. Lindsey szólóban is ellátogatott a városba. A zárt ajtók mögött folytatott nyitómegbeszélést követően Iain Lindsey magyarul szólt a sajtóhoz. Mint elmondta, ez bár az első, de nem az utolsó hivatalos látogatása, tekintettel a tervezett jövőbeli kétoldalú együttműködésre.

Ezt követően Cser-Palkovics András vázolta föl pár szóban a kooperáció elképzelhető spektrumát, kiterjesztve a kört a gazdaságin túl a kulturális együttműködés lehetőségeire, beleértve a testvérvárosi kapcsolatokat is. Megemlítette még, hogy Székesfehérvár katonai hagyományai, valamint az itt található NATO szervezeti egységek jelentősége a katonai együttműködés területén is lehetőségeket kínál.

Vargha Tamás a köztük meglévő korábbi jó ismeretség baráti hangján üdvözölte a nagykövetet, majd kiemelte, Székesfehérvár mint katonaváros a NATO-erőket integráló elem (NFIU) helyi szervezeti egységei révén eddig is jó kapcsolatokat épített ki a csatornán túli katonai partnerekkel. Mint elmondta, ezt minden bizonnyal tovább erősíti majd a májusra tervezett regionális találkozó, amely a V4-ek szövetsége és az Egyesült Királyság között jön létre.

Tényleg sok a kereszt Székesfehérváron?

A hivatalos sajtótájékoztató végeztével, élve a lehetőséggel, lapunk feltette a kérdést Iain Lindsey nagykövetnek: hogyan kommentálja azt a brüsszeli megállapítást, amely szerint városunkban túl sok a kereszt? A kérdés először meglepte a nagykövetet, ám rövid gondolkodás után, a profi diplomata rezzenéstelen nyugalmával válaszolt.

– Skót vagyok, ugyanakkor brit és európai is, azaz három indentitással is rendelkezem. Olyan országból származom továbbá, amely kifejezetten nemzetközi. Büszke vagyok rá, hogy a város, London, ahonnan érkeztem, mások mellett magyarok százezreinek is otthont ad. Mindezzel együtt nem venném a bátorságot, hogy másoknak előírjam, miként gondolkodjanak.