A történetek olvasása, hallgatása szülőnek, gyermeknek egyaránt nagyon jó

Martonvásáron fogalom Brunszvik Teréz neve, hiszen ő alapította az első hazai óvodát, és ez volt az első közép-európai intézmény is. Mindez 190 évvel ezelőtt történt. Az évfordulóhoz is kötődve rendezték meg ismét a Brunszvik Teréz szakmai napokat, illetve a nemzetközi kisgyermek-nevelési konferenciát. Ennek egyik helyszíneként a város Brunszvik-Beethoven Kulturális Központja szolgált, ahol nagy számú közönség előtt hangzottak el előadások a gyermekek neveléséről. A fő téma a mese szerepe volt. Az előadók arra világítottak rá, hogyan lehet a mesével közelebb férkőzni a gyerekekhez, milyen segítséget adhat ez az ősi műfaj az oktatásban, a nevelésben. A főszervező az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Libor Józsefné már a bevezetőben kiemelte a mese, a mesélés jótékony hatásait. Például azt, hogy fejlesztheti a gyermek empátiakészségét, hiszen a történetek révén beleélheti magát egyegy szereplő helyzetébe. Aztán, a mesék a kultúra átadására is szolgálnak, valamint számos ismeretet (társadalmi, természeti) bővíthetnek.

Abból, hogy milyen mese érdekli a gyermeket, és mi az, amit visszatérően olvastat, vagy ő maga kinek és hogyan szeret felolvasni, lehet következtetni arra, mi az a probléma, téma, ami foglalkoztatja, illetve, hogyan érzi magát. A meséléssel szorosabbá válhat a testi, lelki kapcsolat, főleg, ha a szülő, a nevelő ölbe veszi a gyermeket. Mindez erősíti a kötődést. A konferencián külföldi előadók is voltak. Egy hölgy arról beszélt, hogyan, milyen módszerekkel, könyvekkel lehet oldani a gyermekek félelmeit, szorongását. Elhangzott: a mesék, történetek kapcsán érdemes kérdéseket föltenni a kicsiknek (például: hogyan érez, kivel azonosul?). A vendégek között ott volt a Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajfilmrendező, grafikus és író, Jankovics Marcell is, aki a mesék, népmesék rajzfilmes feldolgozásáról beszélt.

Az alkotó több korosztálynak készített filmet, és bőséges tapasztalattal rendelkezik azok fogadtatásáról. A konferenciára a Magyar népmesék sorozatból hozott el néhányat. Lapunknak elmondta: a mozgóképes változatnál elsősorban nem a szöveg hat, hanem a képek, s azok az ősi szimbólumok, amelyeket magunkban hordunk. A filmek sokszor az álomképekhez hasonlóan jelenítik meg a történeteket, így a mesék adott esetben megvalósult álmok. Onnan merített metaforákat használnak ugyanis. Jankovics Marcell természetesen elsősorban a népmesékre gondolt, hiszen ő ezeket részesíti előnyben. Az eredetiek feldolgozása nem volt mindig könnyű, mert a kerek, hosszú történeteket 6-7 perces változatokba kellett sűríteni. A konferencián összességében kitűnt, hogy a mesélés sok szempontból előnyös. Nem is szükséges mindig könyv, helyette az is kiváló, ha a szülő maga talál ki történetet gyermekének, vagy csak mesél a napjáról.