2018.04.24. 09:50
Kerekesszéket, édességet és legót kapott születésnapjára Ricsi
Végignézve az embereket, mindenki arcán izgatottság ült. A legjobban azonban a hamarosan – április 27-én – nyolcadik születésnapját ünneplő Ricsi mocorgott a Sajtóház egyik irodájának székében.
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
A székesfehérvári kisfiú nehezen jár. A mindennapokat tekintve speciális ellátásra van szüksége, amely annyit tesz, hogy hétfőtől péntekig betegszállító segítségével jut el a budapesti székhelyű iskolába, a Pető Intézetbe. Itt mindent megtesznek érte: a szakértő konduktorok megfelelően felkészítik, tanítják társaival együtt.
– Ricsi második éve járja az első osztályt. Nagyon jó tanuló, hármasnál rosszabb jegye nem volt, de az évfolyamot neki is két éven át kell elvégeznie, csakúgy, mint a társainak – tudtuk meg György Tündétől, az édesanyától.
Nagylelkű ajándék
A Sajtóházban ezúttal egy kisebb születésnapi buli keretében gyűltünk össze. A különféle sajtóorgánumok képviselői mellett Cser-Palkovics András polgármester és Spányi Antal megyés püspök is tiszteletét tette, a megjelenteket Nagy Zoltán Péter, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese köszöntötte. Richter Flórián, a nap másik főszereplője sajnos nem tudott jelen lenni, ezért üdvözletét videoüzenetben juttatta el az izgő-mozgó Ricsihez. Az üzenet végén az is kiderült: a kisfiú egy kerekesszéket kap a cirkusz jóvoltából, amely eszköz a szegedi Berinszki Zoltán, a Taxisok és Civilek a Beteg Gyermekekért Alapítvány elnökének segítségével juthatott el Ricsihez.
– Ismerem ám ezeket a székeket – mondja büszkén Szimandl Zsolt Richárd, azaz Ricsi, miután megtesz egy kört az új „járművel”. – Ismerem, mert ilyet használunk az iskolában is, csak az kisebb! De majd belenövök ebbe is... – teszi hozzá lelkesen.
A nagy öröm megosztott: a mindennapi életben hasznos kerekesszék mellett a kisfiú édességet és legót is kapott a polgármestertől és a megyés püspöktől. Másik nagy vágya, egy futóbicikli még nem érkezett ide, de hamarosan azt is kézbe veheti Székesfehérvár városvezetésének jóvoltából.
Pont ezekre vágytam!
– kiált fel ujjongva Ricsi, majd hamarosan neki is lát az ajándékok kicsomagolásának.
Ricsi állatorvos szeretne lenni
Közben azt is elmondja, nagyon szereti a természetet, a környezetet, és ha felnő, állatorvos szeretne lenni. De a rajzolást sem veti meg: amikor a szerkesztőség egyik irodájában tollat fog a kezébe, a lapra rögtön egy madárodút ábrázol. Aztán gyorsan elhajt a székkel, szinte alig lehet követni, az épület minden zegzugát felfedezi.
– Itt egy kisgyerek, aki még nem szerzett jogosítványt! – kiáltja örömmel, miközben többen futunk utána a folyosón. Mint mondja: van is egy saját klubja, amelyben csak a hozzá hasonló gyermekek fordulnak meg. S hogy miért?
– Levezetni a fölös energiát – válaszolja magától értetődő természetességgel.
És valóban: elköszönéskor is csak egy távoli „Sziasztok!” hallatszik, mert Ricsi – a kerekesszékkel, a legókkal, az édességgel és a remek születésnapi emlékekkel – már messze jár...