Kiégés? Van megoldás – Gyakorlati tanácsok egy pszichológustól

A több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember az előadás elején olyan közismert információkkal vezette fel a témát, mint hogy létezik jó és rossz stressz, amelyek mindegyike hatással van az életünkre. Tulajdonképpen minden változás az életünkben egy stresszhelyzet, amelyet kezelnünk kell, és amelyet akár borzasztóan egyszerű módszerekkel is meg tudunk tenni. Az is közismert, hogy ha erre képtelenek vagyunk, úgy ez hosszú távon fizikai tünetekhez és különböző betegségek kialakulásához vezethet.

A stresszkeltő életesemények pontozása egy 1–100-ig terjedő skálán történik, amelyen – csak a példa kedvéért – a házastárs halála 100, míg egy közlekedési vétség 11 pontot ér. Ugyanakkor a főnökünkkel való konfliktus 23, a költözés 20, a várandósság 40 pontot jelent. Amennyiben egy év alatt az általunk „gyűjtött” pontok meghaladják a 300-at, úgy jó esélyünk van arra, hogy betegség legyen a stressz eredménye.

A kiégés – vagy burnout szindróma – a krónikus érzelmi megterhelés következtében kialakuló fizikai fáradtság, illetve mentális és érzelmi kimerülés, amelynek különböző fokozatai vannak onnantól kezdve, hogy az ember beleragad egy számára megoldhatatlan helyzetbe egészen a teljes depresszió kialakulásáig. A kezdeti stádiumban képesek vagyunk öngyógyításra, ám érdemes lehet szakember segítségét kérni, aki meg tudja tanítani, hogyan lehet stresszt kezelni, relaxálni. Kollár János olyan praktikus jó tanácsokat adott, mint hogy ismerjük saját teljesítőképességünket és elvárásainkat; minden krízisből lehet valamit tanulni; értékeljük az apró sikereket; legyünk tisztában azzal, milyen motiváció tart minket a munkahelyünkön és panaszkodjunk kevesebbet!