Berta Annamária hosszú ideje kutatja már az Eötvös család történelmét

Mezőszentgyörgy neves szülötte Eötvös Károly politikus, író, ügyvéd, akire a település több helyén is méltó módon emlékeznek. Nevét viseli az általános iskola, egy helyi utca, illetve Mezőszentgyörgy művelődési háza és könyvtára, amelyek közül utóbbi egyben az író korábbi lakóháza is volt.

Nem egyszerű bizonyítani

Eötvös Károly népes családból származott – mutatott rá egy előadásában a mezőszentgyörgyi kötődésű, jelenleg a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban tanító Berta Annamária –, származását azonban nem egyszerű bizonyítani. Bár korábban egy Ötvös János nevű budai polgár is élt, akihez kötni lehetne Károlyt, mégis: a használt ráczkevi név­előtag szerb kötődést feltételezhet. Ráckeve ugyanis az 1300-as évek végétől kifejezetten szerb település volt, 1424-től pedig mezővárosi rangú település lett. Akkoriban egyre több kereskedő telepedett le Ráckevén, a kézműves foglalkozás elitjei pedig az ötvösök voltak. Így a mesterségből könnyen válhatott családnév. A település az 1500-as évek közepén kezdett magyarosodni, az 1550-es évekre a város nagy része református lett.

Az Ötvösökhöz (sic!) kapcsolható első biztos évszám 1629: ez nemesi címük megszerzésének éve. Azt azonban nem tudni, hogyan lettek nemesek, mivel az erről szóló levélnek nyoma veszett. Címerük egy álló katonai pajzs, rajta leo­párddal, tetején egy ezüstgalambbal, babérággal. Mivel a leopárd kard helyett búzakalászt tart a kezében, annyi tudható, hogy a nemesi címet nem katonai hőstettért kapták – a búza inkább a mezőgazdaságot, a jólétet szimbolizálta.

Az elszegényedés azonban az erőszakos ellenreformáció következtében a családot is elérte, így a családtagok az 1600-as évek végén református lelkészi és tanítói hivatást választottak, ezáltal – az értelmiségi állás vállalásával – megakadályozhatták a család lesüllyedését. Rokonságuk nagy volt, Ráckevén és a Tolna megyei Dunaszentgyörgyön is éltek Ötvösök, sőt, ez utóbbi település a megye kuriális községe volt, csak nemesek lakták. Eötvös Károly egyik ismertebb közvetlen rokona, nagyapja, Ötvös Ferenc volt, az ő gyermekeinek névsorát egy szilasbalhási (mai Mezőszilas) anyakönyv is tartalmazza, hiszen a házasságkötések kapcsán ide is rokoni szálak fűzték a családot.

Ötvös Ferenc fia – s egyben Eötvös Károly édesapja – , Ötvös Lajos Balatonfüreden kötött házasságot – fia műveiben gyakran utal erre a rokonságra.

A mai könyvtár helyszínén

Az Ötvösök neve az 1840-es évek környékén tűnt el Szilasbalhásról és bukkant fel Mezőszentgyörgyön. Eötvös Károly 1842. március 11-én született az akkor még Veszprém megyéhez tartozó településen. Középiskolai tanulmányait a Pápai Református Kollégiumban végezte, de a pápai jogakadémián is tanult. 1866-ban Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott – ez az időszak volt irodalmi próbálkozásainak első fejezete is. Ezt követően politikusként, ügyvédként is tevékenykedett, írói munkásságát tekintve az Utazás a Balaton körül című, kultúrtörténeti és néprajzi kincsekkel gazdagított műve az egyik legkiemelkedőbb. A műben Magyary-Kossa Eszter lakásáról is szó van, a történések a mai könyvtár helyszínén játszódnak. Itt lakott ugyanis Eötvös Károly.

Híres törzsasztala az Abbáziában volt

Édesapja, Ötvös Lajos Újhelyi (bocsári) Máriát vette feleségül, akitől hat gyermeke született. Közülük két fiút – Károlyt és Lajost – tudtak taníttatni; Katalin lányuk egyévesen meghalt. Az édesapával Dénes és László maradt otthon, ők a gazdálkodásban segédkeztek. Eötvös Lajos bibliográfus, teológus és könyvtárnok lett, irodalomtörténeti értekezéseket írt, és előfordult, hogy írásaiban Mezőszentgyörgyről is szót ejtett. Művelt, szorgalmas és lelkiismeretes em­ber volt, de teste nem bírta a folyamatos munka miatti terhelést, így tragikusan fiatalon, 24 évesen tüdőbajban halt meg. Édesapjuk, Ötvös Lajos ezt már nem érte meg, éppúgy, ahogyan Károly sikereit sem. Az ifjabb Ötvös Lajost Mezőszentgyörgyön temették el, sírja azonban nehezen lelhető meg.

Eötvös Károly 1867-ben házasodott meg, Fromm Etelkát vette feleségül. Ügyvédi irodáját 1878-ban Budapesten nyitotta meg. Híres törzsasztala az Abbázia kávéházban volt, újságíró barátai, akik a „vajda” nevet adták neki, onnan kísérgették haza Próféta utcai lakásához. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben három kötetben jelentette meg – emlékeznek meg róla szülőfalujában. Az Eötvös nevet – Ötvös helyett – a 19. század közepén vették fel, hogy családnevük nemesi jellegű legyen.

Eötvös Károly 1916 áprilisában hunyt el Budapesten. Fromm Etelkával közös gyermekük, Bálint halála után kihalt ez az Eötvös-vonal, rokonai azonban még sokáig kötődtek a megyéhez: testvére, Dénes hat gyermek édesapja lett. Egyik lánya, ifjabb Eötvös Mária a csőszi református lelkész, Molnár József felesége volt, családjukkal Mezőszentgyörgyön éltek. Leszármazottjuk az a Majoros Jenőné, aki jelenleg Székesfehérváron él nyugalmazott tanárként. Dénes egyik fia, Eötvös József neves ügyvédként dolgozott, Mezőszentgyörgyön élt, önkéntesként az első világháborút is végigharcolta. Ő Tischler Ilonát vette feleségül, akitől egyetlen gyermekük született, Cecília.

A férfiág 1970-ben halt ki

Ez a lánygyermek Fülöp Lászlóhoz ment feleségül, frigyükből pedig egy fiú, Fülöp Csaba született, aki jelenleg Németországban él, és zenészként dolgozik. Azonban Dénes másik fia, Sándor az, akit a településen sokan ismertek. Ő negyvenhárom éven át volt Mezőszentgyörgy lelkésze. Az esperes gyermekei – Béla kivételével – sokáig éltek, a család mindannyiukat taníttatta is: Jolán, Margit és Irén tanítónők lettek, Mária mezőgazdasági ismereteket tanult, a 2010 környékén elhunyt Ella pedig ipari iskolába járt – ahogyan a család többi tagja – Pápára. A férfiág 1970-ben halt ki Eötvös Sándor esperes halálával. A leszármazottak bár elhagyták a falut, büszkék származásukra.