Kiforrta magát a Seuso-borbarátság

Pár évvel ezelőtt egy napfényes őszi délutánon a Seuso- kincsről beszélgettünk Simon Istvánnal, az ismert kőszárhegyi-szabadbattyáni kötődésű vállalkozóval Polyák István és Borján Péter szabadbattyáni, illetve kőszárhegyi polgármesterek társaságában. A jó házigazda szerepében Simon István a frissen sült pogácsa mellé borkóstolóra invitált bennünket, miközben bemutatta szárhegyi szőlőbirtokát, és a késő római ezüstkészlet iránti érdeklődése mellett említést tett arról, tervei között szerepel a Seuso-borvidék létrehozása.

A borvidékről régóta dédelgetett tervek nemrég megvalósultak a Seuso-kincs történetéhez kapcsolódó területen – Polgárdi, Kőszárhegy, Szabadbattyán, Úrhida – zászlót, pontosabban palackot bontott a Seuso Hegykör Egyesület.

A 15 alapító tag – köztük pincészettulajdonos borászok, vállalkozók és a helyi közélet szereplői – célul tűzte ki, hogy bemutatja az említett településeken termelt minőségi borokat, népszerűsíti, fejleszti és javítja a környék borkultúráját. Emellett támogatni kívánnak minden olyan szellemi, társadalmi és termék-előállítási tevékenységhez fűződő fejlesztést, amelyek felsorakoztathatók a Seuso márkanév mögé. Megfogalmazzák azt is, szeretnék elérni a Szárhegy környéki települések turisztikai vonzerejének/értékének növelését.

A Seuso Hegykör Egyesület tagjai az utóbbi hetekben több környékbeli gasztronómiai, bor kóstolási rendezvényen is bemutatkoztak. Reméljük, szűkebb pátriájukból kilépve hamarosan méltó örökösei lesznek annak a szőlő- és borkultúrának, amelyet a rómaiak honosítottak meg a Szárhegy és környékének lankáin! Hiszen a késő római kori ezüstkészlet több darabja, így a Dionüszosz-kancsó, az amfora is a borról „mesél” magas művészi szinten, s rendeltetésszerűen a bor tárolására, szervírozására használták őket.