Vajgerné Bőhm Erika lelkes tanító, szervező

Beszélgetésünk során kibontakozott sokoldalú személyisége, amely a gyermekeket tanító lelkes pedagógus és a szervező, újító, környezetének jobbításán ügyködő vezető keveréke. A Németh László-díj a környezettudatosságra nevelés és a fenntarthatóság terén végzett munka, valamint annak elismerése, hogy a díjazott sokat tesz a gyermekek harmonikus személyiségformálásáért.

Mint kiderült: a pedagóguspálya 1976-ban a csákberényi iskolában kezdődött képesítés nélküli pedagógusként. A diploma és a gyes letelte után került a Hétvezér Általános Iskolába, majd a Schönherz-, ma Munkácsy-iskolába. Az akkori igazgató megengedte, hogy egy induló alternatív, irodalmi, nyelvi-kommunikációs pedagógiai program, a Zsolnay- módszer szerint tanítson.

– Akkoriban nagy újdonság volt ez a program, amellyel 1986-ban kezdtem dolgozni az iskolában. Sokat köszönhetek neki, mert szakmailag nagyot fejlődtem a gyakorlatcentrikus módszer és a hozzá kapcsolódó képzések során. Egy akkori első osztályt végig a Zsolnay-pedagógia alapján taníthattam, így nyolcadikig követhettem a fejlődésüket. Ez a pályám egyik legnagyobb élménye. Időközben sok bemutatóórát tartottam a város, a megye pedagógusainak, szaktanácsadóként dolgoztam, és terjesztettük a Zsolnay-módszert. Az iskolában pedig úgy alakult, hogy az A osztályokban e szerint folyt a munka, s idővel a B osztályokkal is kellett kezdeni valamit. Velük bekapcsolódtunk a környezeti nevelési programba – emlékezett vissza Vajgerné Bőhm Erika.

Miután egy szakmai pályázaton az év tanítója lett, részt vehetett egy ausztriai tanulmányúton, amelynek során tanulmányozhatta, hogy milyen az osztrák környezeti nevelés. Ekkor került kapcsolatba sok rutinos szakemberrel. Az iskolával saját környezeti nevelési programot írtak az alsó tagozat számára 2002-ben, s az elsők között pályázták meg az ökoiskola címet. Mivel ez utóbbit háromszor elnyerték, így 2010-től örökös ökoiskolává váltak.

– Ez a program ma már mindenkit érint, bár a B osztályosoknak kicsit több a szabadidős tevékenység. A gyerekek 8-tól 4-ig itt vannak az iskolában, megcsinálják a házi feladatot, nem visznek haza táskát. Nálunk nincs pluszmatematika, -testnevelés, hanem sok a szabad, játékos tevékenység, a művészeti nevelés jegyében pedig elsőtől van furulyaoktatás, néptánc. Ez az a pedagógia, amelyben mi hiszünk – fogalmazott az igazgatóhelyettes, aki a Gaja egyesülettel egy szülő révén került kapcsolatba.

– Ott 2002-ben kezdtem a munkát, s 2004-ben lettem titkár, azóta lényegében rajtuk keresztül szervezem az iskolai programokat. Fontos, hogy segítsük az egyes iskolák, pedagógusok munkáját. Szervezünk városi akciókat, továbbképzéseket. Egy pályázat révén 2014-ben felkérték az egyesületet s engem, hogy a Közép-Dunántúl régióban segítsek a még nem „zöld” óvodáknak, iskoláknak azzá válni. Ez komoly, négyéves munka volt. Jártuk a megyéket, a nyár folyamán képzéseket tartottunk, országosan a mi munkánk volt a legeredményesebb. Ennek is köszönhetően Fehérváron kettő kivételével már mindegyik iskola öko, közülük tíz örökös címmel rendelkezik, az óvodák fele pedig szintén „zöld” szemléletű. Úgy gondolom, mindezeknek együtt köszönhetem a minisztérium elismerését, s a díj az iskolának, a kollégáimnak, a Gaja egyesületnek is szól.

A tanárnő sok időt tölt az iskolában, szinte folyamatosan szervez. Ha mégis akad némi szabad ideje, akkor azt családjával, unokájával tölti. Illetve szeret nagyokat kirándulni, túrázni – idén nyáron ebből talán többet enged meg magának.