Ezer székely leány hagyománya Csíkszeredában

Valamikor 1931-ben indították útjára a Hargita emberei, hogy bíz nemcsak megőrzik hagyományaikat, de megmutatják azt országnak, világnak. Az akkori alkalom jelszava ez volt: Hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk! Ehhez az kellett, hogy a hímzett mellény a fiúra, a díszesen megmunkált szoknya a leányokra felkerüljön, és dallal, tánccal öntözzék ősi létük gyökereit.

A hét végén, szombaton tartották meg az ezer székely leány napját Csíkszeredában és természetesen a hármashalom-oltárnál, a csíksomlyói nyeregben.

Az 1931-ben megkezdett sorozatot öt esztendő után be is tiltotta az akkori román hatalom, mert rettegett a magyar néphagyomány erejétől. A rendezvényeket csak a második bécsi döntést követően folytathatták a székelyek saját földjükön, ám az sem tartott sokáig–a kommunista-soviniszta román hatalom úgy gondolta, örökre betiltja, hogy a székelység hímzett ruhákban, táncos csizmákban járjon, s magyar népdalokat énekeljen. Természetesen a keserves évtizedek alatt titokban, néha templomokban megbújva előkerültek a népviseletek, s csak akkor tört ajtót a hatalom, ha besúgó volt a magyarok között – egészen 1989-ig.

Szombati beszédében Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester – akit nem is olyan régen hurcolt meg a román illetékesség –azt mondta: a NATO és az európai uniós csatlakozás érdekében Románia általa magyar közösségnek tett engedmények időszaka lejárt, és ilyen rossz pedig még nem volt a világ! A szeredai polgármester a fiatalokat így kérte:

–Álljatok meg, amikor meg kell állni, és ne csak akkor, amikor az ütéseket kapjuk! Emeljétek öklötöket magasba, így mutatva, hogy még itt vagytok!

Ezt követően az öklök tánccá és dallá szelídültek, de határozottan mutatva, hogy él még a magyar a Hargitán. Azt, hogy már nem lehetnek egyedül a székelyek és egyik magyar sem a világon, bizonyította, hogy Fejér megyéből több csoport is érkezett a 2018-as ezer székely leány napjára, így Deák Lajosné is, aki a székesfehérvári önkormányzatot képviselte egy kisebb delegáció élén. A képviselőnő lapunknak elmondta: a szombati rendezvény erősíti összetartozásunkat testvérvárosunkkal, összetartozásunkat a magyarsággal.

1958 regisztrált székely ruhás leány volt a két Somlyó-hegy nyergében, akiket székely fiúk vittek táncba, hogy visszhangzott a Hargita.

Minden évben más csíki település adja a tiszteletbeli házigazdaszerepét, idén az a Csíkpálfalva volt, a mely minden évben fogadja a Fejér megyei és Kárpát-medencei fiatalokat a Székelyföldi Varga Sándor Verstáborban. – A fenyőágakkal font, virágokkal díszített csíksomlyói kapun a vendégeket átereszteni felelősség és mérhetetlen öröm is! – mondta lapunknak Ferencz Csaba, Csíkpálfalva–Csíkdelne–Csíkcsomortán polgármestere.